A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)

1967-02-01 / 2. szám

23 Szeder Mihály, S.J. K»« zán uhászoilás (A lőcsfalvi pap naplójából.) Büszkén pattogtatta Kóczán gazda ostorát végig a falu utcáján. Hát hisz volt is mire büszkélkednie, mert harminc hold föld, négy hold közbirtokos sági erdő, két láncos szőlő, nagy porta támogatta büszkeségét. De ahogy a nyitott portakapun behajtott, s látta ott a sok kíváncsiskodó szomszédot, büszkesége csodálkozássá változott. Mikor pedig megtudta a csődület okát, büszkesége először levertség­gé suvadt. S miközben Jóska gyerek, az udvaros legényke, kezelésbe vette a csikókat, kutatni kezdte az okokat a szerencsétlenség felett. Mert a szerencsétlenség egyik legjobb tehenét érte. Ott bőgött a tehén-ól előtt elnyúlva. A csordás legény meg­szeppenve magyarázta, hogy az erdész a hibás, mert a tehenek egy része, köztük a Böske is, bekóborolt a csemete-erdőbe s mire sike­rült onnan kicsapni őket, nemcsak a füvet harapdáltákle, hanem az újonnan ültetett zsenge facsemetékben is jókora kárt tettek. Az er­dész a levegőbe lövöldözött, mire a tehenek annyira megrémültek, hogy árkon-bokron keresztül nekiiramodtak. A Böske megcsúszott az erdő-árokban, felhengerkőzött, nagy nehezen feltápászkodott, de mire az udvarba ért, csak összecsuklott és elnyúlott. Közben elhívták a javasembert, az eret vágott rajta, de csak habos szürcsögés jött ki belőle. Erre azt mondta, jobb ha levágják, mielőtt kiadná páráját. Nincs rá orvosság. Kóczán gazda erre meg­fente kaszáját és elvágta vele tehene nyakát. Az udvarossal kiakasz­tották szegény párát az ágas-fára, hogy majd megnyúzzák. Eközben pedig a rosszhangulatba fordult büszkeség haraggá sű­rűsödött Kóczán gazdában. Nem ízlett a vacsora sem. Lefeküdt fá­radtan aludni, de aludni sem tudott. Arra gondolt, hogyha az erdészt most két nagy keze közé keríthetné, egyenest megfojtaná vagy átha­rapná a torkát. De mit kezdjek az erdésszel, mérgelődött magában, hiszen ott áll háta megett az egész apátság hatalma? ■««síi

Next

/
Oldalképek
Tartalom