A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1967-12-01 / 12. szám
28 kodni szenvedélyein, és így veszélybe sodorta feleségének életét. Vagy ha kölcsönös megegyezésük gyümölcse a gyermek megfogam- zása, akkor kölcsönösen vállalták a vele járó esetleges következményeket is. De még erőszak esetén sem jogosult a magzatnak gyilkosság által való eltávolítása. A gonosztevő ebben az esetben sem a gyermek és annak ekkor is teljes joga van az élethez. A szándékos és jogtalan emberölésen kívül, amit gyilkosságnak nevezünk, van azonban szándéktalan emberölés is, amikor noha nem célunk egy emberéletnek kioltása sem, de az elkerülhetetlenül vele jár valamilyen más célra irányuló cselekedetünkkel. Ebben az esetben is csak akkor engedhető meg a kettős következményű cselekedet, ha annak célja nagy fontosságú, és ha a jó eredménytnem a vele járó rossz eredmény által érjük el, s a rossz eredményt örömmel elkerülnénk, ha erre bármi módunk lenne. Ilyen eset például, ha az áldott állapotban lévő anyánál méhrákot állapít meg az orvos, és sürgősen operálnia kell, hogy az anya életét megmenthesse. A műtéttel elkerülhetetlenül velejár amagzat elpusztulása, ez azonban nem célja sem az anyának, sem az orvosnak. Nem is ennek köszönhető az anya életének megmentése, hanem a rákos daganat eltávolításának. Ha viszont várni lehet a műtéttel a gyermek világra jöveteléig, akkor még az ilyen műtét is tilos, míg a gyermek az anyaméhben van. Mindenképpen tilos azonban az egyéb betegségekben szenvedő anya megmentésére való törekvés azáltal, hogy őt a szülés megpróbáltatásaitól a magzat meggyilkolása révén mentsék meg. Komoly képzettséggel és keresztény lelkiismerettel rendelkező orvosok szerint ilyen műtétre soha sincs szükség, mert vagy megmenthető az anya másképpen is, vagy pedig, ha már annyira elgyengült, az ilyen műtét sem menthetné meg életét. Az esetek nagy részében azonban az anya életére való hivatkozás csak átlátszó ürügy, amellyel az orvos, vagy a szülők takargatni akarják szégyenletes indítóokaikat, vagy lelkiismeretük tiltakozását kívánják elhallgattatni. A történetben szereplő férj úgy látszik őszintén aggódott az a- nya életéért, és azt hitte, hogy ebben az esetben megengedett a műtét. Tévedett. Az első orvos, aki azt a tanácsot adta, lelkiismeretlen volt. Az anya érvelése is helytelen. Érzi ugyan, hogy gyilkosságról lenne szó, és készségesen, hősiesen kész vállalni az újabb gyermekkel járó áldozatokat is, főérve azonban neki is az, hogy a műtét inkább halálát okozhatja, mint a gyermekszülés. Nos, még ha a műtét teljesen biztonságos lenne is az anya számára, akkor is tilos. Noha az anya nem tudja helyesen kifejezni magát, mégis érzi, hogybűnt követne el, ha férje tervébe beleegyezne, és ő inkább a halált választ
