A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)

1967-02-01 / 2. szám

ó P. Orbán Miklós S.J., Róma f) II. VATIKÁN ZSinflT Milyen programmal indult el és ténylegesen mit végzett a zsinat? Mielőtt a zsinat mérlegének az összeállítását megkezdenénk, szabadjon röviden sorba vennünk a zsinat előkészítésének és lefolyásának a szakaszait. XXIII. János pápa alig három hónappal megválasztása után 1959. január 25-én a Szent Pál bazilikában tett látogatása alkalmával kö­zölte a római bíborosokkal, hogy össze akarja hívni egyetemes zsi­natra a világegyház főpásztorait. Négy hónap elteltével, május 17-én a Szent Péter bazilikában bejelentette, hogy a zsinat távolabbi elő­készítésére bizottságot szervezett. Evvel vette kezdetét a zsinat távolabbi előkészítésének az időszaka. Ez a pápai bizottság szétküldte a püspököknek, a rendfőnökök­nek, a római kúria hivatalainak, a katolikus egyetemeknek és egyhá­zi karoknak a szentszék kérdőíveit. Arra kellett válaszolniuk, hogy milyen témák kerüljenek az egyetemes zsinat asztalára. A befutott válaszokat kiválogatták, csoportosították, kartotékot készítettek. Ez a 16 vaskos kötetbe foglalt anyag alkotta a zsinat második idősza­ka, azaz közvetlen előkészítése munkájának az alapját. János pápa 1960. június 5-én adta ki "Superno Dei Nutu" kezde­tű motu proprioját; evvel hozta létre a központi előkészítő bizottsá­got és a vele párhuzamosan működő 10 más bizottságot. De a zsinat közvetlen előkészítésének a munkáját csak ősszel, november 14-én kezdték meg. Tehát a zsinat távolabbi előkészítése másfél évig tar­tott. Viszont közelebbi előkészítése közel két évet vett igénybe. E közel két évi munkának az eredményeként, amikor XXIII. János pápa 1962. október 11-én a zsinatot megnyitotta, 74 terjedelmes javaslat került tanulmányozásra a püspökök elé. De elég volt a zsinat kéthó­napos munkájának a tapasztalata ahhoz, hogy az elnökség megálla-

Next

/
Oldalképek
Tartalom