A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1967-11-01 / 11. szám
23 látott a kánonjogi és zsinati határozmányok alapján a házasság nyélbeütésének. Minden rendben volt. Elbúcsúztak, hogy majd az esküvőn úgyis találkoznak. Az esküvő meg is történt néhány hét után és az idős házaspár megtelepedett Gémesfán, a filiálisban, Árnál kisasszony, illetőleg most már misziz Kemény kis házacskájában. Olyan boldogan éltek, hogy a falu sem állhatta meg mosolygás nélkül. Persze szóbeszéd nélkül sem. A lőcsfalvi papot csak egy dolog izgatta: hogy kerültek ezek össze? Valamiféle titokzatosságot sejtett az ügy sötét hátterében, de nem akart tapintatlan lenni. Valahogy érezte, hogy nem ildomos kérdezősködni a szereplő személyektől. De úgy látszik, lassan innen-onnan összeszedegette a szálakat és megszőtte belőle a következő érdekes históriát: Kemény Dénes községházi díjnok volt annak idején Kemenes községben. A kemenesi és gémesfai uraságok összejártak. Mindkét családban voltak gyermekek. A gémesfai uraság gyermekei mellé fiatal nevelőnőt fogadtak, aki együtt ment az urasággal Kemenesre. Itt ismerkedtek össze egymással. Lassan szerelem szövődött az ismeretségből. Ettől kezdve a díjnok úr minden héten átsétált Kemenesről Gémesfára. Télen-nyáron, jó időben, rossz időben, s mivel más megoldás nem volt, az urasági parkban sétálgattak vagy üldögéltek a lócán a nagy tölgyfa alatt s tervezgették jövőjüket... Az idő rohant s azon kapták magukat, hogy már három éve jártak jegyben, de semmi kilátás nem mutatkozott, hogy összekerülhetnének. Kemény Dénes még mindig sovány fizetésű községi díjnok volt. Fizetése nem elég család-alapításra. A nevelőnői állást házasság esetén fel kellett volna adni, mert az uraság nem hajlandó bejáró nevelőnőt tartani. Nem látszott semmiki-út. Egy elkeseredett pillanatban Kemény Dénes nagy lépésre határozta el magát.- Kimegyek Amerikába, - mondta. Akkoriban arról a tájról sokan mentek oda szegény emberek meggazdagodni, - mint mondták. Megbeszélte a dolgot Amálkával; - Két-három év! Spórolni fogunk. Te is, én is... Visszajövök, veszek pár hold földet, házat... újra találok állást. A föld bérletéből, a fizetésekből, meg a spórolt pénzedből, egybekelünk. így szólt a terv. S egy szép napon Kemény Dénes eltűnt a láthatárról. Amália kisasszonynak pedig kedves nótája lett, hogy: "Elment a rózsám Amerikába...", s valahányszor hallotta, potyogni
