A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)

1967-11-01 / 11. szám

13

P. ß a iák Mihály, S.J.

fi hit égi jutalma

A hit értelmünk nagy áldozata Istennek. A hitet egy egész életen át megőrizni, a nehézségekben meg nem inogni, a hit szerint élni; valóbannagy és Isten előtt igen kedves dolog. Ezt a kemény és hű szolgálatot Isten isteni módon jutalmazza. Oly módon, hogy az minden elképzelésünket, vágyunkat, sőt természetes emberi befogadó- képességünket is messze felülmúlja.

Azúr Jézus sokszor szólt az örök jutalomról; de mivel azt emberi nyelven leírni nem lehet, hasonlatokban. A mennyország az A - tya háza, ahol maga Krisztus fog nekünk lakást készíteni. (Ján. 14, 2.) Tehát otthon leszünk, a mennyei Atyánál! Mi, a számkivetettek, a földönfutók, a siralom völgyében élők végre otthon leszünk a minket kimondhatatlanul szerető mennyei Atyánál! Bemegyünk Urunk örömébe (Mt. 25, 21.). Egészen elmerülünk Istenünk vég nélküli, zavartalan, tiszta, szent örömében. Nagy lakoma lesz ott, (Lk. 14,16.) ahol senki sem búsul, mindenki örül, vigadozik. Es milyenek lesznek a vendégtársaink? Fényesek, tündöklők mint a nap, a megszentelő kegyelem és az istenfiúság hófehér köntösében. (Mt. 13, 43.) Sőt! Ugyan kinek jut eszébe, hogy valaha itt a földön csak egy nyomorúságos kis országnak is ura lesz? Ott a mienk lesz az a gyönyörű, boldog ország, melyet a végtelen Jóság a világ kezdetétől fogva nekünk szánt. (Mt. 25, 34.)

Amennyire tudjuk, Istencsakkét apostolnak engedte meg, hogy még földi életükben betekinthessenek a mennyországba. Az egyik, Sz. Pál, meg sem kísérli leírni» amit ott látott. "Szem nem látta, - írja - fül nem hallotta, emberi szív föl nem fogta, amit Isten készített azoknak, akik szeretik Ot". (I Kor. 2, 9.) A másik, Sz. János, megpróbálja ugyan leírni jelképesen az üdvözültek örök dicsőségét, de leírása inkább csak az emberi nyelv dadogása. (Lásd Jel. 21. és 22. fejezetét.) Eszerint a mennyei Jeruzsálem, a béke városa, Isten dicsőségében tündöklő drágakő, mint a kristálytiszta jáspis. Isten