A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1967-11-01 / 11. szám
ELETÜWK A TITOKZATOS TESTBEU II. A TÖKELETESSEÖ FOKAI I. Manapság számtalan vizsgálatnak vetnek alá minket. Nemcsak az iskolába járó gyermekeknek kell naponta esetleg több vizsgálaton átesniük, hanem a felnőttek képességeit is állandóan kutatják és ellenőrzik. Vizsgát kell tennünk, ha engedélyt kívánunk szerezni az autóvezetéshez; ha életbiztosítást kötünk, alapos orvosi vizsgálatnak vetnek alá minket; sőt megkövetelik ezt bizonyos munkakörök betöltésével, vagy még beutazási engedéllyel kapcsolatban is; munkabeosztásunkat, vagy előléptetésünket is bizonyos vizsgálatok, próbák eredményétől teszik függővé. Sőt már azt is sürgetik, hogy még akkor is vizsgáltassuk meg magunkat rendszeresen az orvossal, ha nem vagyunk betegek. Mígtesti egészségünket és természetes képességeinket ily gyakori és alapos vizsgálatnak vetjük alá, lelki életünkről és képességeinkről szinte teljesen megfeledkezünk. Legfeljebb gyónás előtt végzünk némi felületes lelkiismeretvizsgálatot. Pedig "mit használ az embernek", ha a földi élet számtalan vizsgáján és vizsgálatán sikeresenke- resztül meg, az élet legfontosabb vizsgáján azonban elbukik, vagy pedig szánalmasan gyenge eredményt mutat majd fel; amikor Isten elé kerül, halála pillanatában. Mit használ majd akkor nekünk, ha "az egész világot megnyertük, de lelkűnknek kárát vallottuk"? Néhány éve egy karthauzi szerzetes terjedelmes kérdőívvel lepte meg többszáz ismerősét és barátját. Könyvet akart írni a lelkiéletről, s ehhez kívánt adatokat szerezni. Harminc kérdésben foglalta össze, amit lelkiéletük fokáról és módjáról meg szeretett volna tudni. A választ adóknak nem kellett elárulniuk kilétüket, legfeljebb csak annyit, hogy a világban élnek, vagy pedig papok, ill. szerzetesek-e. Meglepő volt, hogy mily sokan válaszoltak kérdéseire. Közülük nem egy el is árulta ennek okát; a kérdőív megválaszolása gondolkozóba ejtette őket, és nagy lelki hasznot merítettek az ezzel kapcsolatos önvizsgálatból. Válaszaik segítségével látott napvilágot Thomas Vemer Moore: The Life of Man with God (Az ember élete Istennel) c. könyve.