A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1967-10-01 / 10. szám
28 Szabó Ferenc, S.J.,Róma Két f rancia iró vallomása Az utóbbi évek során két igen jelentős könyv került a francia könyvpiacra. Két írói vallomás, az ateista Je an-Paul Sartre, "A Szavak" c. írása és a katolikus Pier re Emmanuel "Az emberi arc" c. könyve. Két neves író vall művészetéről és keresztény hitéről. E két vallomásból szeretnénk most bemutatni néhány jellegzetes részletet. Az öregedő Jean-Paul Sartre visszaemlékezik gyermekkorára: "A Szavak"-bana felnőtt férfi keresi önmagát. Sartre megtagadja gyermekkori énjét: - "Az olvasó megérthette, hogy utálom gyermekkoromat és mindazt, ami abból tovább él... " Sartre magyapjá- nakköszönheti, hogy író lett belőle. Karl Schweitzer, a híres Albert Schweitzer nagybácsija, mindenáron meg akarta győzni a kis unokát, a csodagyereket, arról, hogy nem zseni. S éppen így érte el azt, amit el akart kerülni. Az unoka csak azért is meg akarta mutatni, hogy tehetséges író. S most, az ötvenkilenc éves író csalódottan állapítja meg, hogy rossz utat választott: - "igazában ahhoz a Swannhoz hasonlítok, aki szerelméből kigyógyulva így sóhajt feJ; - olyan asszonyért rontottam el az életemet, aki nem is az én zsánerem volt!' Igaz az, hogy nincs tehetségem az íráshoz; ezt már tudtomra adták... könyveim izzadság szagúak és nehezen íródnak... " Sartre-nak azonban nincs igaza; hiszen ez a könyve is azt igazolja, hogy remek író. Soraiban egy bizonyos válság fejeződik ki: körülbelül tíz év óta Sartre megkérdőjelezi az irodalom szerepét. "A Szavak" végén ígéri, hogy következő kötetében visszatér a problémára. De nyilatkozataiból és konferenciáiból már sejtjük, mit is gondol ma az irodalomról. Az egyik francia újságírónak kijelentette: "Lassan-lassan nevelkedtem a valóság iskolájában. Láttam, hogy gyermekek éhen halnak. Egy haldokló gyermekkel szemben az "Undor" (Sartre egyik korábbi regénye) elveszíti súlyát... Mit jelent az irodalom egy olyan világban, amely éhezik?" Sha valaki azt kérdezi tőle: miért ír mégis, ha nem látja praktikus hasznát az irodalomnak, Sartre ezt feleli: "írok és írni fogok