A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)

1967-10-01 / 10. szám

8 neveljék őket arra, hogy egész személyiségükkel, teljes szívvel-lé- lekkel vállalják a tiszta életet. A szegény séget a rendeknek új módon kell megvalósíta­niuk. Nem elég a lelki szegénység, a tényleges szegénységet is vál­lalni kell. Erezzék, hogy a szerzetesnek is dolgoznia kell, elégedje­nek meg avval, ami szükséges, és tüntessenek el az életükből min­denféle anyagi törtetést. A rendek a helyi körülményeknek megfe­lelően törekedjenek arra, hogy szegénységükkel környezetüknek jó példát adjanak. Tegyék ezt avval is, hogy az egyház anyagi szüksé­gein segítenek és a szegényeket támogatják. A tartományok és az egyes házak is támogassák egymást. A rendeknek joguk van birto­kolni mindazt, amire életüket és apostoli munkájukat tekintve szük­ségük van, de kerülniük kell a luxus, a nyerészkedés és vagyonhal - mozás minden formáját. A szerzetes az enge de Íme s s ég fogadalmával ajánlja fel magát áldozatként az Istennek. A szerzetesi engedelmesség nem csökkenti az ember személyi méltóságát, ellenkezőleg a lelket az Isten fiainak a szabadságára segíti. Az elöljárók mindig gondoljanak arra, hogy alattvalóik személyi méltóság birtokában vannak és Isten gyermekei. Különösen a gyónás és a lelkivezetés szempontjából tart­sák tiszteletben alattvalóik szabadságát. Az elöljáró legyen tudatában annak, hogy tekintélye alapján a rendelkezés joga őt illeti, de hall­gassa meg alattvalóit. A káptalanok és tanácsok hűséggel lássák el hivatalukat és legyenek minden rendtag közösségi érdeklődésének a kifejezői. A közösségi élet köteléke a szeretet legyen. Ezért, ha csak sajátos körülmények nem javallják az ellenkezőt, az apácazár­dákban a rendtagok csak egyetlenegy kategóriát alkossanak. A nővé­rek személyük szerint másban ne különbözzenek egymástól, mint csak abban, amit sajátos munkakörük kíván. A férfirendekben alkot­mányuknak megfelelően ugyanazokkal a jogokkal és kötelességekkel laikus rendtagok és papok lehetnek, de tekintetbe kell venni a pappá- szentelés adta sajátos helyzetet. A zsinat a pápai klauzúrát a zárdákban csak abban az esetben tartja fenn, ha az apácák kizárólagosan szemlélődő életet élnek. Azokban a zárdákban, amelyeknek apácái apostoli munkát is végez­nek, pápai klauzúra nem lehet. A szerzetesi ruha legyen egyszerű, szerény, praktikus. A laikus testvéreket és nővéreket az újoncidő után ne fogják azonnal munkába, hanem részesítsék őket először megfelelő vallási,

Next

/
Oldalképek
Tartalom