A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1967-05-01 / 5. szám
34 50 fiú látja el ezt a szolgálatot. Nesztelenül. Nem szívják az orrukat, nem mennek ökölre egymással, amikor egy amerikai pap lép a sekrestyébe, borravalót nem fogadnak el és tisztelettel válaszolnak a miséző' papnak. Ismerik már a bazilika sajátos szertartásainak minden csínját-bínját, olykor ők segítik ki egy-egy suttogó szavukkal még a mindenttudó szertartásmestereket is. Hogy aztán a bazilika környéke a sekrestye mellett délutánonként és esténként hangos, ez az ára a benti csendnek. Amikor esténként a rádióból hazamegyünk a rendházunkba, a bazilika sekrestye-palotája mellett kell elhaladnunk. Ezt a palazzi- nót fedett folyosó köti össze a bazilikával. A fedett folyosó fölött tágas terasz van, ez a ministráló kisszemináristáknak, a kiskáptalan- nak a játszóhelye. Itt kikiabálhatják magukat, teszik is. Erősödik a tüdejük, hanem volnának kis szerzetesjelöltek az ember azt hihetné, hogy kanonokoknak készülnek. Mert a káptalan is itt lakik ebben a palazzinóban. Káptalan és kanonok Rómában van elég. Mindegyik pápai bazilikának megvan a maga káptalanja. Csak a Szent Pálból hiányzanak, mert ott bencés atyák dicsérik az Istent méltósággal hömpölygő gregorián énekükkel. A Szent Péter bazilikában a pápai szertartásokat a Sixtus kórus kíséri. A többi szertartás fényét a Capella Giulia emeli. Egyszerű vasárnap ennek az inkább másodrangú énekkarnak csak a válogatottja énekel. Nagyböjtben ez a válogatott is sok lenne, ezért csak minden hangból 2-3 énekes birkózik a klasszikus polifónia egymásbafo- nodó dallaimaval. Mondanunk sem kell, hogy olykor Palestrina valószínűleg megfordulna a sírjában, ha nem por és hamu volna a polifónia királyának a kőkoporsójában. A Szent Péter bazilika zenei produkciói nem vonzanak senkit. Zeneérzékeny ember messze elkerüli azt a kápolnát, ahol éppenénekkel kísért szertartás folyik. Nemkatolikus turisták pedig vagy sajnálkoznak afölött, hogy ebben a nagyszerű templomban ennyire nem nagyszerű az ének, vagy kaján mosollyal raktározzák el benyomásaikat mint későbbi szkeptikus kommentárjaikhoz szánt rendkívül hasznos illusztráló anyagot. A Szent Péter bazilikában nemcsak az énekkel vagyunk így, hanem mindennel. Amikor belép a bazilikába a pápa, minden hibátlan, elsőrendű, amint elhagyja a pápa a bazilikát egyszerre mindenen a fáradtság és az öregség jele kezd megmutatkozni. Amikor a pápa érkezik, hogy nagymisét mondjon, korlátokkal kell szabad utat biztosítani a számára, mert különben a tömeg hordszékestül udvarával együtt agyonnyomná. Bevonulása félóráig is eltart. Ha csak
