A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1967-05-01 / 5. szám
29 P. Orbán Miklós S.J., Róma A II. VATIKAN ZSMAT A II. Vatikáni Zsinat 1962. őszén lefolyt első ülésszakának a napjaiban tárgyalták meg először a püspökök "A kinyilatkoztatás forrásai" címmel benyújtott dogmatikai javaslatot. November 14-21 között összesen 6 munkaülésen vitatták meg a hittudományi tanításnak szánt szkémát. Ezt az első szöveget az előkészítő bizottság egyike, a hittudományi bizottság szerkesztette. A javaslatot első olvasása alkalmával visszavetették. Az egyik fővád ellene az volt, hogy túlságosan iskolásán kezeli azt az anyagot, amelynek terén - főként a szentírás értelmezését tekintve, új szempontok szerint kellene előbbre vinni a tudományos kutatást. Bár a javaslat nem nyerte el a kétharmad többséget, ennek ellenére nem lehetett a zsinat munkaprogramjáról levenni, a zsinati szabályzat ezt ugyanis nem engedte meg. így XXIII. János pápa a szkéma új kidolgozását egy a zsinati hittudományi bizottság és az uniós titkárság tagjaiból alakított vegyes bizottságra bízta. Ennek a vegyesbizottságnak az elnökeiként Ottavia- ni bíboros és Bea bíboros irányították a munkát. Az unióstitkárságot János pápa éppen azért vonta be az új javaslat megszerkesztésének a munkájába, mert az első javaslattal szemben a legfőbb nehézséget éppen az ökumenikus törekvések oldaláról sorakoztatták föl. "Az isteni kinyilatkoztatásról" címet viselő új szkémát, a zsinat munkájátkoordinálóbíborosi bizottság 1963. április 22-én hagyta jóvá. Az új szövegét azonnal meg is küldték a püspököknek. A zsinat második ülésszakának programjába az új pápa nem vette föl ennek az új szövegnek a bírálatát, de ennek az ülésszaknak a bezárásakor VI. Pál pápa jelezte, hogy a harmadik ülésszak témái közé a kinyilatkoztatásról szóló konstitució is bekerül. A püspökök még a szkéma második változatával sem voltak megelégedve. A második és harmadik A második vatikáni zsinatnak a kinyilatkoztatásról szóló dogmatikai konstituciója.
