A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)

1967-05-01 / 5. szám

15

áldott ember, mint a férfi. Mindkettő valóságos, teljes személy: érző, akaró, gondolkodó szív szabad birtokosa. Nemcsak a férfi Isten képmása. A nő is az. Ha mégis különbség van köztük - amit senki se vonkétségbe - az egész biztosannem embermivoltukban, személyükben, Istenképmására teremtett lényegükben keresendő, hanem a bár különböző, de természeténél fogva egymást kiegészítő, egymásért való hivatásukban. Ez a Szentírás tanítása. Ez a keresztény emberszemlélet. Istenkegyelme nem ismer különbséget férfi és nő között. Aminthogy bőn dolgában is egy mértékkel méri az Egyház mindkettőjüket. Ha a gyakorlatban ez mégse így volt a történelemben, az éppolyan szégyenfoltja az emberiségnek, mint pl. a rabszolgaság égő káin-bélyege. Méltán mondja János pápa a nők általános helyzetének szemmel látható javulását korunk egyik legnagyobb vívmányának, amely jelentőségében egyedül a társadalmi helyzet, valamint a nemzetközi kapcsolatok lényeges, radikális jobbrafordulásával mérhető össze. Ha ez így van, akkor ma kétszeresen fontos a női ideál teljes kibontakozásának gyakorlati elősegítése.

Szerencsére sohasem hiányoztak a történelemből a nagy női példaképek se. Igaz, csak kevesen voltak és rendszerint csak a szerencse, az irigylésreméltó körülmények kivételszámba menő választottjai, nem pedig a tervszert nevelés eredményei voltak. A görögökről feljegyezték (hogy más kultúmépeket, pl. a kínaiakat, japánokat ne említsük), hogy bár náluk született az értelem meg a demokrácia, a nőkkel szemben tanúsított viselkedésük meglehetősen alacsony fokon állt. Mert, mint J. Burckhardt, a régi Hellasz kitűnő ismerője, mondja, afiúgyereket még a szegények is felnevelték, a lánygyereket azonban még a gazdagok is nem egyszer kitették születésük után, hadd pusztuljon. A keresztény Európában is igen sokszor egyedül a szentség útja volt a nő számára az egyetlen nyitva álló utaz ember- rélevéshez, a szellemi-lelki kibontakozáshoz. És az az út is milyen meredek, milyen tövises útnak bizonyult sok esetben!

Az alábbiakban egy ilyen női ideálról lesz szóíHoszokawa Ta- mako Gráciáról. Nő a szó szoros értelmében: szép, tiszta, gyengéd, vonzó. S ugyanakkor e m b e r ; gazdag érzelmű, merészen gondolkodó, erős akaratú ember, aki teljes tudatában van képességeinek és mert ismeri önmagát, hivatását, nemes felelősségtudat árad el egész lényén. - Asszony; hűséges, példás feleség; a férjéért vívott számtalan csaták verhetetlen győztese. -Anya; hat gyermek nevelő, aggódó, szerető édesanyja. Ami ritka szép alak- játmás asszonyokfölé emeli: népének, hazájának makulátlan ideálja. Férfi és nő hódoló elismeréssel adózik feddhetetlen emlékének. (Föl yt.)