A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1967-01-01 / 1. szám
21 A katolikus házasságokban is előfordul, hogy feszültté válik a hangulat, viharos jelenetek keletkeznek, megpróbáltatások érik a házastársakat, sőt hibákat is elkövetnek, de ha Isten kegyelmével a házastársak legyőzik önző élvezeteiket, akkor általában boldog lesz házasságuk és öröm tölti el őket. Ha azonban az önzés, makacsság vagy a kevélység veszi át az uralmat, akkor ez a legkeserűbb boldogtalanság forrásává válik s a házastársakat szégyennel és lelkiismeretfurdalással tölti eh Pusztán az a tény, hogy a házasságot a templomban kötötték, még nem biztosítja zavartalanságát. A katolikusoknak éppúgy szükségük van arra, mint a másvallásúaknak, hogy elsajátítsák az erények egész sorát, amelyek segíteni fogják őket abban, hogy szeretetben és békében éljenek együtt és elkerüljék a házasságra leselkedő veszélyeket. Az érvényesen megkötött házas ságban (még a pogányok is) mindhalálig lekötelezték magukat a házastársak, s ezért a polgári válás sem teszi ismét szabaddá őket újabb házasságra. De katolikusokkal is megesik, hogy olyannyira elfajul a házastársak viszonya, hogy többé már nem képesek egy fedél alatt élni. Még ha van is reményük a kiengesztelődésre, akkor is kétségtelen, hogy rettenetes helyzetbe kerültek. A házassági tanácsadók, válóperek bírái, társadalomgondozók és más szakértők véleménye megegyezik abban, hogy az ilyenmesz- szemenő családi zavarok nem egy nap alatt fejlődtek ki. Sokkal egymás otthagyása előtt, vagy mielőtt megszakadt volna egymással való normális beszédviszonyuk, sok vészjel arra mutatott már, hogy nagy vihar van készülőben. Amint a testi betegségeket is kezdeti tünetek előzikmeg, ugyanúgy a házaséletben is egyszerűnek látszó jelek mu-
