A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1966-12-01 / 12. szám
20 szent könyveket görögre, az akkori müveit világ legelterjedtebb nyelvére. Az alexandriai zsidók vállalták ezt a nem könnyű feladatot. Az így keletkezett görög fordítás neve: Septuaginta, azaz: Hetvenes (fordítás). A legenda szerint ui. 72 tudós dolgozott a biblia lefordításán. Eztermészetesencsaklegenda. A valóságban egész generációkdolgoztak rajta. A fordítás már a harmadik század derekán elkezdődött és kb. az első századig tartott. Ettől kezdve a zsidók szent könyvei az egész akkori müveit világ számára hozzáférhetővé váltak. Ez az első bibliafordítás az emberi művelődés egyik legjelentősebb eseménye. Nemcsak azért, mert végleg ledöntötte az egyoldalú zsidó elzárkózottság választófalait, hanem főleg azért, mert kitárta a kapukat a kereszténység számára. Nem az a döntő fontosságú e téren, hogy a zsidók szent könyveinek ilyen formában nincs párjuk a világirodalomban. Még csak nem is az, hogy a zsidók maguk annyira tiszteletben tartottákőket. Ezek a körülmények még magukban nem lettek volna képesek Izrael irodalmi örökségét megmenteni a többi könyvek sorsától: a feledéstől. A könyvek tartalma az, ami halhatatlanná tette s zsidók szent könyveit! Mert tartalmuk nem emberi okosság és képzelet szüleménye, hanem Isten kinyilatkoztatott igazsága... emberi szavakba öltöztetve. A kimondhatatlan Isten üzenete egy különben jelentéktelen, kicsi szemita nép nem egyszer primitív, kezdetleges műfajaiban kifejezve. Ki kezeskedett a bennük foglalt igazságok isteni eredetéről, hiteles voltáról? Mózes? Dávid? A próféták? Izrael papjai? Az írástudóik? Egész Izrael? Igen. - De nemcsak ezek. Hanem, ami még ennél is jóval többet nyom a latban: maga JÉZUS KRISZTUS tett tanúságot amellett, hogy a szóban forgó szent könyvek valóban Isten szava! LEJÁRT AZ ELŐ FI Z ET É SE, ha neve mellett "66dec” jelzést talált. Kérjük, újítsa meg minél előbb előfizetését, vagy kérjen haladékot a befizetésre, mert a februári számot csak azoknak postázzuk, akik ezt megtették.
