A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)

1966-02-01 / 2. szám

6

A kb. 300 000 katolikus a 97 milliós összlakossághoz képest igazán jelentéktelen kisebbség, mégis az élen jár az iskolák terén. Japán kicsiny egyháza 5 egyetemet, 14 egyetemi kollégiumot, 26 fő- és szakiskolát, 81 középiskolát tart fenn. Csak a középiskolákat 85 ezernél több diák látogatja. (Ezek javarésze természetesen nem-katolikusokból kerül ki.)

Páratlan ga z da sági Az iskoláztatás ekkora fokú fejföl lendül és. lettsége magyarázza meg azt a

tényt, hogy Japán, főleg a II. világháború óta ipari téren a világ élenjáró országai közé küzdötte fel magát; ici-pici tranzisztoraitól kezdve, a fényképészeten és optikán át egészen a 160 000 tonnás petróleumszállító tartályhajókig, az iparnak szinte minden területén a minőségileg elsőrangú japán termékek nélkül a mai világpiac el sem képzelhető többé.

Ugyanez a páratlan föllendülés figyelhető meg Japán mezőgazdaságában. Ahajdancsupán rizsen tengődő, szinte állandóan az éhin- ség határán járó állam ma jelentős mennyiségű rizsfölösleget szállít külföldre, és a japán háziasszony manap már húst is főz a rizs meg különféle zöldségek mellé.

Az ipari és mezőgazdasági föllendüléssel karöltve jár az általános jólét állandó emelkedése. Ma Japán lakossága arra az életszintre érkezett, amelyen alig akad már háztartás rádió, televízió, villamos mosógép és takarítógép nélkül, sőt a családi autó is megtalálható a legtöbb otthon mellett.

Vallási elszíntelenedés. Sajnos, vallási téren Japán népe

nem a föllendülés, hanem szembeszökően a hanyatlás útján jár. Japánősi "nemzeti" vallása, a s intó, csupánkülsőséges hazafias és társadalmi alkalmi formaságokra zsugorodott össze. A legelterjedtebb vallás, a buddhi z m u s , Japán szellemi szintjének emelkedése óta fokozatosan vesztett jelentőségéből, mert az önálló gondolkodásra jutott ember számára nem kielégítő a tanítása. A század eleje óta kétszer kísérelték meg nagyobb arányokban a buddhizmus újjászületését. Némi átmeneti nekilendülések után megint elaludtak ezek az újító mozgalmak. Most is akadnak egyes helyi reform-mozgalmak, amelyek ideig-óriág sikereket érnek el, de ezek az egész állam vallási szintjére nincsenek számottevő hatással. Van továbbá egy-két szélsőséges reform-mozgalom; ezeknagy zajt csapnak ugyan, de mivel vallási elmélyülés helyett inkább hazafiasságot sürgetnek és politikai befolyásra akarnak szert