A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)

1966-12-01 / 12. szám

16

Béky Gellert S.J.

H32ÍBÍM&

222* Má ÉL®P 1P2ÍP2S&2

Ü^'y'illSO Honnan tudjuk ezeket a csodálatos

dolgokat? Ki írta le, ki jegyezte - föl mindezeket? S ha már írva

hagyták ránk a régiek, vajon igazat írtak-e könyveikben? Nem ők maguk találták csak ki? Vagy (legalábbis) nem nagyították-e, mikor továbbadták ezt a bölcsességet?

Csupa olyan kérdések ezek, amelyek előbb-utóbb minden gondolkozó ember előtt felvetődnek. Nos, a felelet így hangzik;

mindazt, amit eddig elmondottunk, a zsidó nép úgynevezett "Szent Könyveiben" olvashatjuk. A katolikus egyház nyelvén; a z 0- szövetségi Széntírásban.

Mint sok más népnek, úgy a zsidóknak is volt "irodalma". És ennek az irodalomnak kincsesháza a Szentírás, a Biblia.

Hogyan keletkezett, ki írta,, mikor írta a Bibliát?

/

Abrahám volt a zsidók ősapja, Mózes adott törvényt és alkotmányt a népnek. Józsue hazát szerzett nekik. Dávid alatt erős országgá lettek. Salamon meg templomot épített Abrahám titokzatos Istenének. - Ezek a történelmi események, akárcsak Almos vezér, Árpád apánk, szent István vagy Mátyás király a magyar történelemben.

Az is bizonyos, hogy Isten maga nyúlt bele ezeknek az embereknek a sorsába és rajtuk keresztül az egész emberiség életébe. Ezt a hitet egymástól örökölték a zsidók. Apáról fiúra szállt. A zsidó hagyomány Ábrahámig vezette vissza nemcsak eredetét,hanem mindenekelőtt Isten-hitét. Eleinte csak szájról-szájra élt, terjedt ez a történelemben egyedülálló nemzeti hit. Később azonban akadtak írástudó férfiak, akik följegyezték a "magnalia Dei"-t, Isten nagy cselekedeteit.Később pedig valaki összegyűjtötte a már meglévő