A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)

1966-11-01 / 11. szám

43

is megmagyarázni, hogy a világ Megváltója miért fekszik jászolban, mikor a jómódú családok a karácsonyi kalácsot szegik meg, miért énekelnek fölötte az angyalok glóriát, amikor gyenge tagjait csak az ökör meg a szamár lehelete melengeti. Sok családapának egyenesen szenvedélye, hogy otthon a betlehem igazán szép legyen és főként egészen más, mint volt tavaly.

Itt a Piazza Navonán veszi meg ki-ki a csodálatos alkotásához szükséges elemeket, a nagy darabokban lefejtett fakérget, - ebből készül az istálló, a zöld mohát, - ebből terül el ameddig csak a szem ellát, a Betlehem körüli mezőség; itt veszik a sok kis figurát. Az nem baj, hogy az alakokat ezekben a napokban ezrével veszik meg, a családi betlehemnek a lényege nem az egyes figurákkifejezésében, mozdulatában van, hanem az összképben, a jelenet egészében. A látóhatár szélén hullámzó dombok, a messziről érkező utak és ösvények, a mezők között elszórt tanyák ritmusa, az égen vándorló hold és az alatta elúszó felhők a fontosak. A romantika nagy és gazdag tablóinak a hatása ez? Nem, a trecento és quatrocento szelíd bájának az üzenete. Fra Angelico és társainak a lelke jár kel így karácsony előtt az olasz otthonokban és ihleti a betlehem építésére készülő felnőtteket.

A Piazza Navonán is megkezdték a nagy városi betlehem építését. Az ember nagyságú alakok befogadására készülő hajlék Bernini nagyszerű szökőkútjára néz. Az obeliszk aljáról - ugyan melyik valamire való térről hiányozhat Rómában az obeliszk - tehát Bernini obeliszkjének aljáról mint négy dúsan ömlő forrásból ered a világ négy legnagyobb folyója: aNüus, a Ganges, a Duna és Rio de la Plata. A medence vizében most csak a kőoroszlánok állnak, júliusi délutánokon a kis sittyók és megmártóznak benne. A Rio de la Plata allegorikus alakja rémülten tekint az égre és karjával a trópusi vihart szeretné elhárítani. így esténként a szökőkút ki van világítva, a vizébe süllyesztett reflektorok fénye a patinás kőalakokat ezüstüveg pikkelyekkel szórja be, mintha az egész most merült volna föl Neptun ajándékaként a tenger mélyéből. E körül a szökőkút körül a föld alá hullámzó tömegben a gyerekek fogócskáznak. A nyüzsgés, kiabálás, a durrogó légpuskák és pisztolyok zajából egyszerre csak kiemelkedik a hegyekből lejött pásztorok dudaszója. így karácsony előtt sokfelé másfelé is a városban látni a közeli hegyi falvakból bejött pásztorokat. Kettesével járnak. Az öregpásztor a dudát fújja, a bojtárgyerek a sípot. Ennek nincs olyan lágy hangja, mint a furulyának,, de hagyomány, minden dallama itt született és annak a szívéhez nőtt, akinek kisgyerekkora óta ez a bocskoros muzsika jelzi a kis,Jézus