A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1966-09-01 / 9. szám
19 Jegyezzük meg még, hogy a legprimitívebb, pl. a gyűjtögető életmódot folytató népek vallása viszonylag tisztább, mint a civilizál- tabbaké. Hanincs is még náluk a zsidó nép monoteizmusa (az az egyistenhit, amely kizár minden más istent Jahvén kívül), sok esetben egy bizonyos henoteizmus tényével találkozunk; az egyes népeknek egy istene van, jóllehetnem zárják ki határozottan, hogy (más népeknél) más isten is legyen. Idők folyamán aztán az emberi képzelet megépíti az istenek pantheonját; a mitológiák a politeizmus, a sokistenhit valótlan világát teremtik meg. A görögöknél és a rómaiaknál már nemcsak a sokistenhit és a bálványimádás jelzi a vallásosság hanyatlását, de a legkülönbözőbb erkölcsi elfajulások is, amelyekről Szent Pál beszél a Rómaiakhoz írt levél elején. Az ősi vallások eredetét, a primitív ember spontán istenhitét különféleképpen magyarázták. A vallás ellenségei Xenophanesz görög gondolkodó mondását idézik: "Ha az ökröknek és a lovaknak keze lenne és festeni tudnának, ökörformára és ló-formára festenék isteneiket". (Jegyezzük meg, hogy Xenophanesz nem minden istenhit ellen küzdött, hanem csak a túlságosan emberies, antropomorfisteneszme ellen.) Feuerbach és a mai marxisták - láttuk - az elidegenedéssel magyarázzák a vallást (mindenfajta vallást, még a kereszténységet is, amiről mi itt most nem beszélünk); az emberek vágyaikat és félelmeiket vetítik ki egy valótlan, illuzórikus világba. Itt most eszembe jut egy régebben (tíz évvel ezelőtt otthon) olvasott könyv, Nyikolszkij szovjet filozófus munkája; A vallás keletkezése. A magyar kiadás borítólapján egy arcraboruló ősember látható, a kép hátterében villám cikázik viharfelhős égen. A könyv tar- talmakissé leegyszerűsítve így foglalható össze; a vallást a félelem szülte. Mit szóljunk ezekhez a magyarázatokhoz? Mindenekelőtt jegyezzük meg a marxista felfogással kapcsolatban, hogy van egy részigazság abban a tételben, mely szerint a társadalmi viszonyoktükröződnek a vallásban. Aszerint, hogy az ember vadász, földműves vagy állattenyésztő, az istenfogalma is különféle színezetet ölt. A civilizációk tükröződnek a vallásos életben. (Bár mi egészen külön választjuk az ó- és újszövetségi kinyilatkoztatott vallást a pogány vallásoktól, megengedhetjük, hogy a szociológiai elemek hatása, kultúrák tükröződése stb. a kereszténység esetében is érvényesül.) De a történelmi materializmusnak hogy úgy mondjuk
