A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)

1966-09-01 / 9. szám

1

A MINDENNAPOS KERESZTÉNY ÉLET

9. Bizalom Istenben

"Megismertük a szeretetet, amely- lyel Isten szeret bennünket, és hittünk benne". - (I. Ján. 4, ló.)

Vallásos életünkben nagy fontosságú, hogy bízzunk Istenben. Az Úr Jézus különösen is hangsúlyozta ezt. Amikor Szent Péter a vizen járva feléje közeledett, minden rendben volt mindaddig, míg erős hittel bízott Jézus hatalmában. De rögtön süllyedni kezdett, amint bizalma megingott az erős szél láttára. Mit mond neki Jézus? "Te kicsinyhitű, miért kételkedel?" (Máté 14, 22-33.) Isten azt akarja, hogy szemünket reá szögezve teljes bizalommal járjunk az élet viharzó tengerén. Mi azonban inkább saját magunkban akarunk bízni, vagy egyéb emberi segítségben. Oly nehéznek találjuk, hogy életünk irányítását rábízzuk Istenre.

Bízó ima.

Nehéz nekünk a bizalommal teljes ima. Sok keresztény számára az ima Isten erőteljes sürgetése, hogy teljesítse kívánságunkat, annak bejelentése, hogy mit kell tennie, éspedig sürgősen, mert meg vagyunk győződve róla, hogy ez válik javunkra. Egy cseppnyi bizalom sincs az ilyen imában, de annál több benne az öntelt aggódás. Semmi szükség sincs arra, hogy Istentől boldoggá tevésünket kérjük, hiszen éppen ez, amit Ő mindig akar. Csak mi akadályozzuk meg ennek teljesedését, mi gátoljuk meg szeretetének érvényesülését. Isten mindig meghallgatja az emberek imáját, de az emberek nagyon gyakran nem hallgatnak az Istenre.

Semmi szükség sincs tehát arra, hogy feltegyük a kérdést: vajon minden ima meghallgatást nyer-e? Abban a pillanatban, amikor igazán imádkozunk, meghallgat minket az Isten, hiszen az igazi ima szívünk kitárása Isten előtt. Hozzá intézett meghívás: "jöjj, Uram,