A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)

1966-08-01 / 8. szám

23 LEVÉL ÖREG ÉS BETEG OLVASÓINKHOZ (A SZÍV egy öreg és beteg Olvasójától.) A SZŰZ ANYA MENNYBE VITELÉNEK ünnepe egyike a legvi- gasztelibb ünnepeknek. Főleg számunkra, akár a betegágyon, akár az öregség magányában. Mert a szokottnál élénkebben tudatosítja számunkra életünk tulajdonképpeni értelmét, végső kiteljesülését; az Úr Jézussal, a boldogságos Szűzzel együtt elérkezni végtelenül szerető Atyánk "házába", az örök boldogság állapotába, a "menny­országba". KEDVES TESTVÉREM! Ezen a napon (és az egész hónapban) próbálj meg igazán egyszerű, szíved mélyéből fakadó szavakkal föl­emelkedni lelkileg Mennyei Atyánkhoz! MI ATYÁNK, kivagy a "mennyekben". Amikor a "mennyekbe" helyezünk Téged, csak gyenge emberi kifejezőképességünkhöz mér- tenbeszélünk. Azt akarjuk mondani, hogy Téged semmiféle tér körül nem határolhat. Nem vagy kisebb, mint a fölöttünk elterülő ég. A mindenség kifürkészhetetlen tengerében mintegy szigetekként úszó csillagrendszerek, a megszámlálhatatlanul sok csillag és égitest a Te kezednek alkotása. És a Te végtelen erőd és hatalmad tartja léte­zésben és működésben.őket. Mily véghetetlenül hatalmas, bölcs és szép vagy, Aki minden teremtett erő, célszerűség és szépség for­rása vagy! Ha csak itt, a mi kis földünkön nézek szét, egyik ámulat­ból a másikba kell esnem, annyi szépet, fönségest, emberi tudást felülmúló tényt látok. A hegy óriások és homoksivatagok, lankás dom­bok és kanyargó folyók; az erdőségekben, ingoványokban, meg a föld alatt rejtőző állatok; madarak, rovarok, pillangók megszámlálhatat­lan válfajai a levegőben; a tengerek elbűvölő állatvilága; mindmeg­annyi kis szikrája a Te végtelen bölcsességednek, szépségednek, létgazdagságodnak. És Te minden egyes teremtményedet szereted, mindenre kiterjedő gondviseléssel szüntelenül kormányzód.

Next

/
Oldalképek
Tartalom