A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1966-08-01 / 8. szám
II ben és többen értették meg Jézus szavait, amelyek szerint az ő tanítványainak, követőinek "a föld sójává" kell lenniük és a "világ világosságává"; világossággá, amelyet "Nem tesznek véka alá, hanem a tartóra, hogy világítson a ház minden lakójának". (Máté 5,13-16.) Mind többen és többen értették meg azt is, hogy bizonyos területeken (pl. iskolaügyek, sajtó, kát. egyesületek vezetése, plébániai és egyházmegyei szeretetniűvek szervezése és vezetése, de még közéleti állások vállalása terén is) csak akkor fognak Krisztus érdekei érvényesülni, ha talpraesett, alapos felkészültségű, öntudatos és bátor világiak lépnek a porondra. Másrészről, sajnos, az sem tagadható, hogy a katolikus hívők nyomasztó többsége távol van még attól, hogy katolikus mivoltuknak ezt az apostoli jellegét fölismerték volna! Lehangoló tény marad az, hogy sokan, igen sokan vannak olyanok, akik a keresztény élet apostoli jellegét vagy még föl sem ismerték, vagy ha ismerik, közömbösek maradnak iránta, főleg az iránt az általános jellegű apostolkodás iránt, amely valamennyiünk kötelessége és amely igen gazdag tartalmat adhat életünknek. Első gyakorlati lépé- Szentséges Atyánk egyik leggyasün k a cél felé. korlatibb határozatát akarja előmozdítani, amikor imádságos gyermekei számára az Egyháznak ezt az életbevágóan jelentős kérdését jelöli meg havi imaszándékként! Ez legyen az első gyakorlati lépésünk a remek cél felé. Ostromoljuk tehát az eget azért, hogy a "nem-keresztény környezetben élő világiak teljesítsék hűségesebben sajátos apostoli küldetésüket". Szentséges Atyánk elsősorban a "nem keresztény környezetben élő" világiakat akarja ráébreszteni nagyszerű apostoli lehetőségeikre és erre vonatkozó kötelességükre. De - legyünk őszinték! - nehéz volna megállapítanunk, hogy még az ún. "keresztény országokban" is a névleges "keresztények" jelentős há- nyadanem tartozik-e inkább a "nem-keresztények" közé... Az ima- szándéktehát igenis valamennyiünk fölsorakozását kívánja az Egyház életmegújhodásának és öntudatos apostoli tevékenységének talán legfontosabb kérdésében. Az Egyház csakis annyira virulhat, amennyire összes híveiben él a Krisztustól kapott magasabbrendű "élet". (Vö. János 10,10.) Sok ember azért marad magára, mert gátakat épített - hidak helyett. (Maurice Chevalier)
