A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1966-07-01 / 7. szám
26 szabályai szerint. Az egyház javadalmait, melynek jogi tulajdonosa a helybeli egyházközség volt, az egyházközségi képviselőtestület és tanács, valamint ennek megválasztott tisztviselői a pappal együtt kezelték. Az egyházközség költségvetési hiányát a hívekre kivetett egyházi adóval fedezték. Nem volt perselyezés amerikai módon és méretekben. Senki sem nyugtalankodott, mert a pap javadalmához úgy sem volt semmi közük, az egyházközségi vagyont meg az általukmeg- választott tanácsosok a pappal együtt kezelték, tehát tudták, mit mire fordítanak. ^ Amerikában más volt a történelmi fejlődés. Először csak missziós terület volt. Amikor önállóságra vergődött, az amerikai püspöki kar híres baltimore-i gyűlésén, az amerikai kon- stitució és az itteni "társulati jog" idevonatkozó törvényei szerint a következő, ma is érvényben lévő rendelkezést hozta, melyet a szövetségi állam is elismert: Minden egyházmegye egy államilag elismert "testületet" alkot, melynek feje az illetékes püspök és bizonyos számú "trustee" (megbízott), akik világi hívek. Minden néven nevezendő vagyontárgy (ingó, ingatlan, részvény, értékpapír, bankbetét) ennek az egyházmegyei "testületnek" a kezelésében van. Az egyes egyházközségek csak fiók-intézetek, jogilag nem önálló és felelősségre nem vonható egységek, nevükben a testület vonható felelősségre a törvény előtt. A plébániákplébánosaicsakfiók-pénztárosai az egyházmegyei testületnek és megbízott kezelői az illető egyházközség vagyonának. Amikor a püspök kinevezi őket, irataik közt van a megbízólevél is egy bankhoz, mely szerint kezelhetik az egyházközség pénzét. A püspök bármikor kérhet folyószámla kivonatot, mert a pénz is a testület nevén van, az egyházközség neve csak alcím. A plébániáknak is vannaktrustee-jai, de ezek anyagilag nem felelős segítőtársai a plébánosnak. A plébános tehát az egyházmegyei testületnek, a püspökének tartozik elszámolással. Tartozik pontosan vezetni a könyveket, megőrizni irattárában az erre vonatkozó okmányokat (számlák, szerződések, nyugták stb.) Vagy maga a püspök, vagy megbízottja minden évben felülvizsgálja a könyveket, aláírásával és megjegyzéseivel láttamozza az ügyvezetést. Azonkívül minden évben az egyházmegyei hatóság által kiküldött zárszámadási íveken köteles a plébános az összes rendes és rendkívüli bevételekről és kiadásokról pontos zárszámadást készíteni az abban található tételek szerint. Továbbá kö
