A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)

1966-06-01 / 6. szám

15

Amikor önként nem tudjuk kifejezni gondolatainkat, érzelmeinket, a következő módon végezhetjük látogatásainkat:

Amikor belépünk az Isten Házába, indítsuk fel a hitet az Oltáriszentségben jelenlévő Istenben, Ezt juttassuk kifejezésre térdhajtásurikkah

Gondoljunk arra, hogy milyen mérhetetlen szeretettel várja Krisztus az embereket az Oltáriszentségben. Köszönjük meg neki, hogy ilyen módon állandóan jelen van közöttünk.

Tárjuk fel előttelegégetőbb szükségünket, kérjük irányítását, tanácsát. Ajánljuk pártfogásába szeretteinket, azokat, akik közbenjárásunkat kérték és az egész világot.

Fejezzük ki sajnálatunkat amiatt, hogy csak ilyen rövid ideig lehetünk vele, s férjük meg neki, hogy vissza fogunk térni, amint erre megint alkalmunk lesz. Térdhajtással búcsúzzunk Tőle, a kérjük Ót, hogy kísérjen minket napközben erősítő kegyelmével.

Néha azt is megtehetjük, hogy valamely imakönyv gondolatait használjuk fel baráti látogatásaink alkalmával a megfelelő gondolatok és érzelmek felkeltésére.

Az emberek mindig vágyakoznak azután, hogy Isten közöttük lakjék. Ezt a vágyukat fejezték ki a pogányok a templomaikban elhelyezett szobrokkal. Az Ószövetségben még inkább megvalósult az emberiségnek ez a vágya a Szövetség Sátorral és a Szentek Szentjével. A beteljesedés azonban csak az Újszövetségben következett be, amikor az Úr Jézus megalapította az Oltáriszentséget és benne valóban közöttünk maradt és velünk lesz a világ végéig.

Azóta tárva-nyitva állnak a katolikus templomok kapui és az oltáron közöttünk lakozó Ur Jézus állandóan hívja az előtte slsiető emberek ezreit. Sokan fel sem figyelnek hívására, de Ő nem veszíti el türelmét, nem hagy itt minket. Azokat pedig, akik legalább egy pillanatra meglátogatják Ót, nem egyszer rendkívüli kegyelmekkel árasztja el. Rövid imájuk után új erő, bátorság, remény tölti el őket és mások számára is nagy kegyelmeket esdenek ki.

Keressetek és találtok. Kérjetek és kapni fogtok. Zörgessetek és ajtót nyitnak nektek - buzdít minket az Úr Jézus. Térdeljünk azért gyakran a közöttünk jelenlévő Isteni Barátunk előtt, és mi is érezni fogjuk ígéreteinek teljesedését, és megízleljük az örök boldogságot.