A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1966-06-01 / 6. szám
2 öntözik a síkságot. Valahogy hasonlóképpen kell ennek lennie a keresztény családokban is. Mindnyájunknak meg kell tanulnunk, hogy mikor beszéljünk, s mikor hallgassunk. A tisztító hallgatás. Hadd mondjunk néhány szót a hallgatás erényéről. Hallgassunk, főleg arról, ami megbonthatja a család békéjét, összhangját. Oly könnyűmegismételni valami szúrós, bántó kifejezést. Oly szórakoztató tovább adni a botrányokat, pletykákat, amelyeket a piacon, szórakozóhelyeken vagy a fogadó-szobákban szedtünk fel. Időről-időre felmerül az ötlet, hogy érdemes lenne zaj-ellenes szövetséget létesíteni, s így elejét venni mindannak a suttogásnak, amely annyira árt az igazságnak és a szeretetnek. Oly sok rosszat beszélnek az emberek felebarátaikról! Enélkül szinte el sem tudják képzelni a társalgást. Ezért különösképpen is védekeznünk kell ez ellen a mindenhová szinte észrevétlenül befurakodó bűn ellen. Mily ragályos betegség ez, s mily pusztítást okoz? Oly kísértő, hogy valamely szellemes megjegyzéssel szíven döfjünk valakit. S mily kísértő megismételni ezt másokkal való beszélgetésünkben, s így olcsó sikert aratni! Kezdjük tehát azzal, hogy beszélgetésünkből elhagyjuk mindazt, ami szétválasztaná az embereket, ami elidegenítené őket egymástól, ami gátakat emelne közéjük és növelné a köztük fennálló ellentéteket. Határozzuk el, hogy nem sugározzuk világgá rádióállomás módjára azokat a híreket, amelyek rossz fényt vetnének felebarátainkra. Szeretetlen, gúnyos, fölényes és bántó szavak sohase hagyják el ajkunkat, és gyermekeink ajkát sem. "Ne ítéljetek" - figyelmeztetett a Mester, ez nem a ti dolgotok. S hogy a félreértést kizárja, folytatta, és biztosított minket arról, hogy Isten majd aszerint ítél meg mindenkit, amint mi ítélkeztünk felebarátaink felett. Ne ítéljünk tehát, s ne adjuk tovább a mendemondákat. Vágjuk el a rágalmak áradatának útját. Mily pompás j ótett ez! Ha minden keresztény megtenné, ami ezen a téren rajta áll, s tartózkodna mindentől, ami szeretet ellenes, már ez is mennyire megváltoztam a világot! Mennyivel egészségesebb légkörben élnénk, ha magunkba fojtanánk azokat a megszolásokat, amelyeket hallottunk. Ezek a veszélyes mendemondák olyanok, mint a fertőzést széthordó rovarok, amelyek betegséget idéznek elő mindenfelé. Amint kellő összefogással a rovarokat is ki lehet pusztítani, úgy kellő önfegyelmezéssel és a társadalmat átható szeretettel ezeket is el lehet némítani.
