A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1966-05-01 / 5. szám
32 acini hivatalos helyen nem illik. Gondolta: nincs más hátra, mint a "házi kezelés". Nekik is ellen-haditervet kell készíteniük, ha még is történni akarna valami. Megbeszélte hát a legényekkel. De aki egy szót elárul, a halál fia. Szervezkedjenek meg. Mindenszentlász- lóira egy lőcsfalvi vigyázzon, mint a futbal-meccsen. Verekedni nem szabad, csak leszerelni őket és elszedni minden néven nevezendő bicskát, bicikli láncot, bokszért, egy szóval ütő vagy vágó szerszámot, mielőtt idejük lenne csoportosulni. De hiba csúszott a számításba. Es pedig ott, hogy ha valakinek, hát a lőcsfalvi papnak ismernie kellett volna az emberi természet furcsaságait. .. Nem gondolt arra, hogy hátha az ő fiatal kosainak is volna leszámolni valójuk valamelyik szentlászlói kossal. így bizony a lőcsfalvi erdei búcsú csúnyán végződött. Igaz nem esett komolyabb baj, mint néhány repedt fejbőr, ruhaszakadás, lesántulás vagy kék-zöld folt látható és nem látható testrészeken. De mégis csak botrány volt. A szentlászlóiak kikaptak ugyan és megfutamodtak, de nem hagyták annyiban, mert most ők maguk bosszúból feljelentést tettek a csendőrségen, mint "ma született ártatlan bárányok" a lőcsfalviak ellen. így aztán Csordás Bódi pár nap múlva azzal a hírrel jött, hogy az egész járási csendőrség ezen és ezen a napon Lőcsfalvát megszállja és a legényeket mind összefogdossa. Sőt a nevezetes napon még azt is megmondta előre, hogy már útban is vannak a kakastollasok. Lett erre nagy ijedelem, ki az erdőnek vette útját, ki a szénapadlásnak, de az okosabbja a paphoz folyamodott, hogy ő bújtassa el őket. Most került csak bajba a "házi kezelés" tanácsadója. A hivatalos hatósággal, mint pap nem szállhat szembe. Nem is védte legényeit, mert túl lőttek a célon és nem tartották be a megegyezést. De az bántotta a begyét, hogy a vert szentlászlói had ilyen álnok úton-mó- don fizet vissza, mikor a dolgok ismeretében őket is ugyan ilyen joggal össze lehetne fogdostatni. - No, most légy okos Domokos! - fohászkodott neki a pap. Végül is egy óriási ötlet kotkodácsolt a fejében: Megizente a legényeknek, csak jöjjenek mind a plébániára, ő majd elrejti őket a boros pincében (persze a hordókban aztán baj ne essék ám!) A csendőrség meg is érkezett, egész kis különítmény és rövidesen futott is a kisbíró dobbal közhírré tenni, hogy minden 17-21 éves legény azonnal jelentkezzen büntetés terhe alatt a községházán. Hát akiknek nem volt semmi dolguk a híres búcsúi botránnyal, nagy bá-