A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1966-03-01 / 3. szám
32 De nekem soha senki ilyenről nem beszélt.) Fájt, fájt hibám tudata és nem tudtam, hogyan segítsek? Milyen jó volna most imádkozni, - gondoltam - és kérni az Istent, hogy segítsen rajtam. De hol az Isten? Nem érzem a közelségét. Vagy talán lát az Isten? Látja vergődésemet és fog nekem segíteni? Imádkozni kezdtem; - Istenem, édes Istenem, segíts! Belátom, régóta nem is imádkoztam, de Te létezel, jó Isten, és nem hagysz el engem, mert én a Tied vagyok! - Itt megálltam. Töprengeni kezdtem: vajon lehetek-e én még a jó Isten kislánya, ha egy idő óta nem is imádkoztam? Lehetek-e még a jó Isten kislánya, ha ennyire tökéletlen vagyok és ily csúf hibáim vannak? Feljajdultam; - Ne hagyj el Isten! Ha mindenki el is fordul tőlem, csak Te maradj meg! Én a Tied akarok lenni! Felszakadt szívemben az első bűnbánat kegyetlen fájdalma és sírtam, sírtam sokáig, keservesen. Egyszerre megnyugodtam. Mi történt? Mintha a szívem dalolna... Mintha a jó Isten felelt volna a kérésemre... Dalol a szívemben egy régi hang és biztatón mondogatja: - Jó a jó Isten. Lehetsz még az övé. Elhatároztam akkor, hogy ha nem is tudom, hogyan kell kezdenem a megváltozást, próbálok ezentúl figyelni a viselkedésemre. Próbálom ellenőrizni szavaimat, tetteimet. így majd csak észreveszem, amikor helytelenül cselekszem. Ez a gondolat bizalmat öntött belém. Megvigasztalódva fordultam a jobb oldalra, magamhoz szorítottam a párnámat, úgy, mint régen, és mintha a szívemben fakadó friss forrás ritmusa hajtana, elimádkoztam régi, szép imám legújabb változatát; - Istenem, én a Te kislányod akarok lenni! Engedd, engedd, hogy a Tied maradjak! (Folytatjuk) KOLUMBIA. « A Girardo-i egyházmegye püspöke, Ciro Gomez Serrano, olyan újítást vezetett be, amelynek valószínűleg élénk visszhangja fog támadni más missziósterületeken. A püspök megengedte ugyanis, hogy a központi állomásoktól igen távol fekvő kisebb állomásokon dolgozó nővérek konszekrált szentostyákat v ihessenek magukkal és szentáldozásban részesítsék a híveket,akik közt fáradoznak. Ez egyébként a második ilyen kivételes intézkedés, amely átmenetileg valamennyire enyhíteni akarja az óriási paphiány sanyarú következményeit Dél-Ame- rikában. Nemrég Eszak-Brazíliában adott egy püspök hasonló, kivételes felhatalmazást a missziósnővéreknek.
