A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)

1965-03-01 / 3. szám

41 dat, tagjaidat, mozdulataidat. Az igazán megfegyelmezett ember nem megsanyargatott ember, hanem felszabadult lélek, akinek a homlokán már itt, e mulandóvi- lágban is ott ragyog az örökkévalóság fénye. NAGYBÖJT 3. VASÁRNAPJA "Aki nincs velem..." (Mt. 11,14-28.) "Krisztus és én, Ó és én, Ó és mi ketten a Szűzanyá­val mindent kibírunk, mindenre képesek vagyunk". "Szeretem az Úr Jézust és szívesen elszenvedek Ér­te bármit, amit nekem küld". Krisztus és én! - Mindent legyőzői, mindent kibírsz, ha benned vanKrisztus éskezedet megfogja Mária. Ezért igyekezz, hogy Krisz­tus minél jobban beléd költözzék. Belzebubot lehetetlen kiűznöd tagjaidból, ha meg nem töltőd magad Krisztussal. Tévednél, ha azt hiszed, hogy először kiüresíted magad és azután töltekezel Krisztussal. Lelkedben nem lehet légüres tér. Vagy Krisztus van benne vagy Belzebub. Ha üres vagy, könnyen visz- szajön az ördög hetedmagával. Ha tehát lelked valamelyik .zugát sikerült kitisztítanod, oda nyom­ban tégy valamit Krisztusból. Hidd el, ez gyöngíteni fogja az ördög hatalmát lelked többi részében is. Nem elég tehát hibáid ellen küz- dened. Krisztus iránti szeretetből kell harcolnod ellenük! Krisztust azonban csak úgy szereted, ha megismered. Minél job­ban ismered Ot, annál jobban szereted. Ismerd meg Krisztust! Is­merd meg elsősorban a szenvedő Krisztust. O, a régiek sokkal többet foglalkoztak a szenvedő Jézussal, mint mi. Vedd elő a régi könyveket, s látod, mily közelről szemlélték Jézus szenvedését. A nagy elmélkedők elragadtatásukban oly eleven valóságban látták a szenvedő Jézust, hogy sebeit számolták és meg­olvasták, hány ütés zuhant istenemberi testére, hányszor köptek ar­cába, hányszor rúgtak bele és hány lépést tett a Golgotára. Hol vannak ma azok a keresztények, akik kíváncsiak, hány ütést szenvedett Jézus? Még az sem érdekel bennünket, hogy szenvedett. Végigéljük a nagyböjti időt és egyetlenegyszer sem merülünk el gon­dolatban az Üdvözítő szenvedésében. Vedd elő, Testvér, a rózsafüzért és legalább nagyböjtben minden­nap mondd el egyszer a fájdalmas olvasót. De ne csak ajkaddal!

Next

/
Oldalképek
Tartalom