A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)

1965-10-01 / 10. szám

23 egyes családoknál a keresztséggel kapcsolatban, hogyan lehetne azon segíteni, stb. A hithirdető maga felváltva látogatja az egyes csoportokat. Minden este, mindketten kint vannak a falvakban. Az embereknek csak este van szabad idejűk. A már megkeresztelt csoportoknál elegendő a heti egyszeri összejövetel, amikor közösen imádkoznak, énekelnek. Az összejövetel lefolyása a következő; amijg a hívek gyülekeznek, a katekistagyakorolja az egyesekkel a hittant, vagy valami imát, amit emlékezetből kell tudniuk. Hiszen vidéken a legtöbben nem tudnak olvasni, főleg az idősebbek nem. Azután felolvasnak a Szentírásból egyrészt, és a katekista "evangelizál" a képessége szerint, mintegy 20 percig. Utána a családi oltáron meggyújtják a gyertyákat. Minden jó katolikus családban a bejárattal szemben a főfalon van egy kis há­zioltár (egy szentkép, előtte kis állvány és az ősök táblája, akikért imádkoznak). Elimádkoznak közösen 1-2 tized olvasót, az esti imát és 1-2 szenténeket, himnuszt énekelnek. Az esti ájtatosság ezzel be is fejeződik. Még ott maradnak beszélgetni, akik akarnak, a ka- tekistával. Ez a beszélgetés a legnagyobb hatással lehet az egész fejlődő kis kereszténységre, amikor megbeszélik, mit kellene még tenni, vagy a katolikus újság híreit tárgyalják, azaz a vallásról, az egyházról beszélgetnek. A hithirdető ezeket az összejöveteleket lá­togatja, egy este néha kettőt is, feltévehogy van neki motorbiciklije, vagy ha a helyek közel vannak egymáshoz. Kiegészíti a katekista egyszerű beszédjét, vizsgáztat, előkészíti a híveket a szentségek vé­telére, és főként - amit a katekista nem tehet meg - a szentségeket szolgáltatja ki, misézik, gyóntat. Kb. minden hónapban eljut miséz­ni minden nagyobb csoporthoz. Óriási előny most, hogy este is mi­sézhetünk, vasárnaponként meg három szentmisét is mondhatunk, így a szentségi élettel valóban növekszik a hit, a remény és a sze­retet, és így lesz a pogányból igazi keresztény. Nagy nehézség a gyermekek nevelése, pedig ők az egyház jövője... (Folytatjuk) ... "Aki csak a maga hibáiba mélyed, nem sok forrását találja az örömnek. Aki azonban a hittel és reménnyel szeretetben él Isten iránt éppúgy, mint Isten teremtményei, felabarátai iránt, annak lelkében mindig megmarad az öröm szikrá ja, ké­szen arra, hogy vidáman felragyogjon és megfényesítse mások életét is..."

Next

/
Oldalképek
Tartalom