A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)
1965-09-01 / 9. szám
45 ez az itteni Buda annyira elkülönült mindig, hogy saját dialektusa lett, saját szokásai, saját ünnepei. A pápához való húséget is másképpen értelmezte ez a "popolinó", mint a folyó bal partján nyüzsgő negyedek lakói. Valaki kérdezhetné, hogy miért éppen a Szent Gellért szobrot választottuk várost néző merengésünk központjának! Miért nem nézünk körül a Citadelláról? Budapest és Róma látképét vetjük egybe és az Örök Városnak nincs olyan magas pontja, mint a Gellért-hegy teteje. A Citadella mellett megállóturista a Duna színétől számított 140 méter magasságból néz le a városra, míg a Tiberis jobb partján emelkedő dombnak, a Gia- nicolónak, a legmagasabb pontja csak 88 méter. Igaz, fölmehettünk volna a Szent Péter bazilika kupolájának a tetejébe a kereszt alá, ott 133 méteres magasságból nézhettünk volna le Rómára, de az összehasonlítás könnyebb, ha a Gellért szobor magasságának megfelelő Gianicolóról tekintünk körül. A város a Tiberis bal partján emelkedő hét dombra épült. Ha a Duna mellett akarnánk elhelyezni ezt a hét dombot, szépen eligazíthatnánk valamennyit a külső Nagy Körúton belül. A belső Nagy-Kör- úton belül találnék a 3 évezred Rómájának múzeummá szépült egész történelmét, mígaKis-Körút ennek a gazdag múzeumnak egy sajátos módonszmes és festői terme lenne, itt csodálná meg mindenki a reneszánsz Rómabüszke palotáit és ma is zsúfoltságával, rikoltozásai- val, lüktető vidámságával kedves sikátorait. Tekintetünk nem szállhat messze, a hét domb lezárja a közvetlen látóhatárt. Hozzávetőlegesen a pesti Városliget irányában fekszik Róma nagy parkja, a Villa Borghese is, belőle csak a Tiberis fölé magasodó Pincio fenyői látszanak. A Kerepesi-temető irányában a quirináli palotát látjuk, tornyán vidáman lobogtatja a szél a zöld-fehér-piros trikolort annak jeléül, hogy az államelnök éppen itthon van. Majd úgy a Baross-utca irányában, a Horváth Mihály-tér körül a Viktor Emmanuel emlékmú kiemelkedő fehér építményét látjuk. Itt van Róma közepe. Innen mérték kétezer évvel ezelőtt is a birodalom útjait, itt adtak törvényt az egész világnak, itt rejti a Fórum egyik kőlapja a nyugati kultúra első írásos emlékét. Régészek paradicsoma ez a városrész, itt ragyognak a napsütésben a császári paloták márványai, sűrűsödik össze a történelem úgy, hogy évszázadokat szempillantás, évezredeket pedig percek választanak el egymástól. De minket csak Róma panorámája érdekel. Ezért várost fürkésző I
