A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)

1965-08-01 / 8. szám

42 junius 21-én közölte bíráival, hogy visszavonja tanait és Kopernikus rendszerét elveti. Az ítélet szerint engedetlenség bűnében volt vétkes és abban, hogy a Szentírás tekintélyét kétségbevonta. A 70 éves ag­gastyán börtönbüntetését a pápa már másnap internálásra enyhítette és számára Ferdinánd nagyherceg pinciói villáját jelölte ki, majd azt is megengedte, hogy a világhíres tudós barátjához, a sienai ér­sekhez költözzék. Ezzel az ítélettel kezdődött a 17. század egyik nagy polémiája. Ben­ne hit és tudomány, csillagászat és teológia, matematikai képletek és szentírási exegézis annyira öszekeveredett, hogy ezt az újkori gordiusi csomót még a tudós domonkosok sem tudták kibogozni. Furcsa a sors iróniája. Csak egy ugrásra attól a templomtól,amely- benGalileit elítélték, emelkedik a Collegio Romano masszív épülete, a másik harcos rendnek, a jezsuita rendnek első egyeteme. A meg­figyeléseinek nagyszerű eredményeivel dicsekvő természettudós, aki az általa felfedezett távcsővel éjszakánként a csillagok világát kutat­ta és igazolva látta Kopernikus rendszerét: azt, hogy a föld forog a nap körül és nem fordítva, ellenségeivel és irigyeivel szemben ta­naira az Egyház "Nihil obstatját" kérte. 1611-ben egyenesen a pápát kereste fel. A pápa mindenekelőtt azzal tüntette ki a sok vita köz­pontjában álló csillagászt, hogy az Accademia dei Lincei tagjává nevezte ki és evvel már eleve elismerte a pizai tudós tekintélyét. Iratait, állításaita jezsuita Bellarmin bíboros a Collegium Romanum négyprofesszoránakadtaát. Clavius,Grienberger, Malcontio és Lem­bo a Collegium négy professzora; Clavius, a Gergely-féle naptárre­formot előkészítő világhíres matematikus, Grienberger, a jezsuita egyetem csillagásza, megállapította, hogy Galileinek az állócsilla­gokra, a tejút és ködfoltokra, a Hold felületére, a Saturnus és Vénus fázisaira és a Jupiter bolygóira vonatkozó észleletei - helytállóak. Ki gondolhatta volna, hogy a barokk ünnepélyességgel megrende­zett vitából az általános elismerés dicsfényével kilépő tudós 5 év múlva a vádlottak padjáról lesz kénytelen válaszolni benne eretneket keresgélő bíráinak. Hogyan foroghat a föld a nap körül, amikor a Szentírásban az el­lenkezőjét olvassuk? A matematika és a skolasztika kezdte meg sze­rencsétlen párbaját, az arisztoteleszi tételekre épülő bölcselet és az új műszerekre támaszkodó empirikus természettudomány nézett farkasszemet egymással. Az első per végén a bíborosi kollégium hallgatást parancsolt Ga-

Next

/
Oldalképek
Tartalom