A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)
1965-03-01 / 3. szám
27 / Mintha nálunk azzal dicsekednevalaki, hogy családját egész Árpád apánkig vissza tudja vezetni. Pedig még ez sem fogható ahhoz a dicsőséghez képest, amit az Ábrahámtól való leszármazás jelentett a zsidó nép történetében. Még két ezer évvel a pátriárka halála után is nagy büszkén Ábrahám fiainak nevezik magukat az izraeliták. De nemcsak a zsidó nép vallja őt atyjának. Még a mohamedánok is nagy tisztelettel emlegetik Abrahám nevét. Ami azonban még ennél is jóval fontosabb: maga Krisztus is a legnagyobb elismeréssel és megbecsüléssel beszél róla! A Boldogságos Szűz sem felejti őt ki örökszép hálaénekéből (Luk. 1,55.) Az Egyház első vértanúja, Sz. István, szintén Abrahámmal kezdi utolsó nagy prédikációját, amelyért a zsidók végül is agyonkövezték. (Apóst. csel. 7.) Az Egyház vértanúja.. . Igen az Egyház. Ugyan mi köze neki Abra- hámhoz ? Sokkal több, mintáz első pillanatra látszik. Abrahám ui. nemcsak a zsidók ősatyja, hanem mindazoké, akik hisznek Isten kinyilatkoztatásában. Egyszóval az összes hívők atyja. A Szentírás nem győzi magasztalni ezt a páratlan hitet, hősies engedelmességet; az Anyaszentegyház szent és tudós doktorai nem tudnak betelni példájának dicséretével. Hiszen ki is látott ilyet: listen szava ellenkezni látszott önmagával; a hit látszólag meghazudtolta a hitet és az isteni parancs homlokegyenest ellenkezett magának Istennek ígéretével! Isten éppen az ellenkezőjét parancsolta annak, amit megijgért. De Abrahám nem ingott meg és nem mondta, hogy Isten rászedte őt. Hitt a hit ellen. Először, mikor elhagyta szülőföldjét, káldeus Űrt. Másodszor, amikor hitt Izsák születésében. Legjobban azonban mégis akkor tett bizonyságot nagy hitéről, midőn kész volt egyszülött fiát Istennek föláldozni. Ennél tökéletesebb hitük még az Újszövetség szentjeinek se igen volt. A katolikus Egyház ezért nagyra értékeli a pátriárka érdemeit és ragyogó példáját. Izsák föláldozásában pedig Krisztus kereszthalálának előképét ismeri fel. Mert a fát vállán vivő Izsák a keresztet hordozó Krisztus képe, akit valóban föláldozott értünk a mennyei Atya - Abrahám Istene - a kereszt oltárán... Ábrahám az első csillag az üdvösségtörténet éjszakájában. Vele kezdődik a tulajdonképpeni üdvösségtörténet, mert neki szóltak először az ígéretek és az ő ivadékának. "Nem azt mondja az írás: ivadékainak; nem többes számban, hanem egyes számban: ivadékodnak, aki Jézus Krisztus". (Gál. 3,16-17.) Ezért említi Ábrahámot a kato
