A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)

1965-07-01 / 7. szám

30

"a legreálisabb", "a legélőbb", - amelyben az a legfélelmetesebb, hogy a legátalakítőbb (tehát a legteremtőbb és a legértékesebb is). De milyen nehéz belevetni magunkat a jövőbe: érzékenységünk ellenállhatatlanul a szédítő űrt és a mozgó árt látja benne: az szükséges, hogya hit szilárdítsa meg ezt, ugye? - Imádkozzunk egymásért"!

Teilhard tehát a hit szemével nézi a rosszat, a szenvedést és a halált és nem hagyatkozik a "megváltó evolúcióra", ahogy ezt egy ellene írt pamflet hangoztatta. Hisz a kereszten meghalt és feltámadott Üdvözítőben és ez reménységének a forrása.

1919 ápr. 20-án (nagypénteken) ezeket írja szintén unokanővérének:

"... Meglepett, hogy milyen hangsúllyal ismételteti az Egyház - szünet nélkül e szavakat: "Christus factus est obediens usque ad mortem crucis", (Krisztus engedelmes lett egészen a kereszthalálig. ) Nyilvánvalóan ez a kereszt pontos és mély értelme: az engedelmesség, az alávetettség az élet törvényének. Dolgozni türelmesen egészen a halálig, - és elfogadni mindent szeretettel, beleértve a halált is: íme, ez a kereszténység lényege... "

Erezve, hogy a vég közeleg, ezeket jegyzi fel: "Az kellene, hogy O növekedjék életemben, létemben és belső világomban, am ily mértékben én kisebbedem". - És utolsó lelkigyakorlatának utolsó jófeltétele (1954. aug. 26.); "Ráhagyatkozni a Végre".

1955 húsvétvasámapján találkozott végleg a Feltámadottal.

Lapzártakor kaptuk az örvendetes hírt, hogy május 22-én a Jézustársaság (jezsuiták) a nemrég elhunyt P. Janssens utódjául a rend 28. generálisává (legfőbb rendi elől járó jává) P . Pedro Ar- rupe-t választották meg. P. Arrupe spanyol származású, 57 éves és hosszú ideig a Japán misszióban működött kiváló eredménnyel. Kérjük k. Olvasóink imáit, hogy az új rendi elöljáró felelősségteljes munkakörét Isten nagyobb dicsőségére tölthesse be.