A Szív, 1964 (50. évfolyam, 1-12. szám)

1964-03-01 / 3. szám

5

Azonban nem így történt. Mert az a színész, akinek kiadták a főszerepet, Roszt ovcev, a "Hegyi Beszéd” jelenete előtt kilépett a lámpák elé, végignézett a meglepett közönségen, kinyitotta a Szentírást, és ... ünnepéiyesen felolvasta Sz. Máté evangéliumából mind a 48 szakaszt, amely Krisztus hegyi beszéd jének fenséges tanításait tartalmazza. Mindezt tetteolyan megihletett hangon, hogy a meglepett, sőt megdöbbent közönség szinte a lélegzetét is visszafojtva hallgatta. Az ünnepélyescsendben a színész szavai prófétai erővel hatottak.

Amikor Rosztovcev a szöveg végére jutott, becsukta a Szentírást, keresztet vetett és fennhangon a jobb lator szavait mondotta el imádságként: "Uram, emlékezzél meg rólam, amikor országodba érkezel!"

__- Azzal levonult a színpadról. A közönség részéről semmiféle tiltakozás, a nem-tetszésnek semmiféle megnyilatkozása nem hallatszott. "Krisztus frakkban" lekerült a műsorról. De Rosztovcevről sem hallott azóta senki semmit.

Mi történik másutt?

Ez Moszkvában történt. Vannak más városok is a világon. így pl. Róma: ott egy színházban egy kimondottan Krisztust káromló förmedvényt vettek műsorra. Vagy ott van Berlin. Értjük a "szabad" Berlint, nem a szovjet-zónát. Ott meg egy "történelmi" darab fut, amely XII. Pius személyét dobál ja meg sárral és őt is, meg a vallást is a történelmi tényekkel homlokegyenest ellenkező rágalmakkal támadja. Egy színház New Yorkban sietett megszerezni a darab átdolgozásának és játszásának a jogát, nehogy más színház el kaparintsa előle a vallásgyalázásnak ezt a remek lehetőségét! Igen: ilyen és ezekhez hasonló esetek történnek a "szabad" világban. Itt pedig nem kellene senkinek olyan következményeket vállalnia, amilyeneket Rosztovcev vállalt, mert nem akart a lelkiismerete ellen cselekedni. Es mégse hallunk Rosztovcevekről. Annyira megrészegültünk a "szabadságtól", hogy nem figyelünk fel többé lelkiismeretünknek erőtlenné vált hangjára? Rosztovcev példája felrázhatna minket kábultságunkból. Azonban az ilyen esetekről a Nyugatnak egyébként szenzációéhes sajtója mélyen hallgat. Természetes. Hiszen önmaga ellen vonultatna fel megcáfolhatatlan vádlókat...

"Szeretem az embereket, szeretek találkozni az emberekkel. Nem hiszek az emberek rosszaságában. Nincs olyan rossz ember, akiben a jó szikráját ne lehetne lángra gyújtani. Meg- gyó'zó'désem, hogy a lelkipásztori hivatás a legszebb, amit valaki választhat magának. Megkísérlem, hogy a legőszintébb alázatossággal végezzem feladatomat. " XXIII. JÁNOS PÁPA.