A Szív, 1964 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1964-09-01 / 9. szám
21 Trónjavesztett lett. Mégha ő volt is az, akivel vétkezett, aki bűnre csábította, akkor is hiányolja a házasság előtti tisztaságát. Többé már semmire sem becsüli feleségét. Ilyenkor teljes állatiasságával tör ki a férfitermészet. Ha a nő tisztasága nem zabolázza meg a férfit, az féktelenné válik. A tisztasággal együtt pedig a nő elveszti lelki biztonságérzetét és önbecsülését is. Örül neki, hogy a házasság- kötés által leplezheti ballépését, és többé már nem reméli, hogy emberi jogait és méltóságát megvédheti. A tisztaság koronája végtelenül nagy, fontos és végzetes szerepet játszik mind a házaséletben, mind pedig a nemzetek történetében... CEYLON. - Március végén 60 ferencrendi missziósnővér, a kormány utasítására, eltávozott a szigetről .Évtizedeken át Colombo közkórházában látták el a betegek gondozását. Ezzel véget ért a kormány "tisztogatási" ackiója, amellyel 1959 februárja óta, a 13 állami kórházban működő nővéreket, számszerint 250 betegápolónőt,kiutasította Ceylon szigetéről. Az ember csak hüledezni tud ekkora elvakultság láttára! Eltekintve attól, hogy olyasmi is létezik, amit hálának szoktunk nevezni, szeretnénk megkérdezni Ceylon kormányát: ezek a nővérek ugyan miféle kárt okoztak Ceylon népének, vagy mégis miféle szempontból veszélyeztették az állam jövőjét, hogy mint káros elemeketel kellettőket távolítani az ország területéről? Ezek a nővérek ugyanis a legodaadóbb szolgálatot nyújtották Ceylon népének, mégpedig olyan szerény ellenszolgáltatásért, hogy átlag négy betegápoló apáca került annyiba az államnak, mint most egy-egy új, világi ápolónő kerül. Nem is szólván arról, hogy az új ápolónőket, el kapkodott kiképzésük miatt, szakértelem terén össze sem lehet hasonlítani a nővérekkel. The Messenger, Ceylon katolikus hetilapja, így méltatja a kormány szerencsétlen el járását: "Országunk annyira égető közegészségügyi szükségletei, kórházaink lesújtóan nyomasztó helyzete, betegeink érdeke, a félelmetes leprától szenvedő betegeink jövője, • mind ezeket a kérdéseket háttérbe szorították néhány egyén tisztán politikai számítgatásai, és azok akövetelődzések, amelyeket néhány, számra éppen nem jelentékeny kátólikus-ellenescso- port hangoztatott mindaddig, míg csak el nem érték, amit akartak". Igen: az elvakultság nagyon rossz tanácsadó. A baj csak az, hogy nem a szerencsétlen intézkedések szerzői, hanem a szegény nép fogja megsínyle- ni az intézkedések következményeit.
