A Szív, 1964 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1964-09-01 / 9. szám
2 rossz között. Akaratunk szabadon a birtokunkban volt. Ahogy nőtt körülöttünk a világ; szüleinken és testvéreinken át találkoztunk idegen emberekkel, idegen közösséggel, idegen világgal iskolában, utcán, családi házakban, később munkahelyeken. Lassanként benne álltunk az emberek zavaros, bonyolult, nagyszerű lehetőségeket és sok veszélyt kínáló világában, ahol meg kell állnunk a helyünket, meg kell harcolnunk a harcunkat. Életünk új világba lépett. Új helyzetek, új körülmények új feladatokat, gondokat és kísértéseket hoztak. A csecsemő gyermek lett, a gyermek a felnőtt kor kapujába ért, majd rálépett arra az útra, mely már a felnőttek világába vitt. A csecsemő nem ért, nem tud, nem mérlegel. Csákéi ösztöne szerint. A gyermek már gondolkodik, tudatosanválaszt, akar és érez. A gyermekkor katekizmus leckéi, bár a teljes krisztusi Igazságot csepegtették a fogékony lélekbe, nem elégségesek már. Alkalmazásuk sokkal nagyobb feladat, mint az iskolapadban látszott. Ott csak megtanulásuk volt a feladat. Most itt az idő megvalósítani ezeket az elveket a magunk személyes életében. Ez az új megtérés. És ez nemcsak egyszer történik életünkben, de folyton folyvást megújuló gyakorlatunk. Ki volt az a szent, aki azt mondtat hogy minden reggel kizárja magából a régi embert, aki minden este visszajön? A harc, a küzdelem, a tisztulás folyamata állandó. Aki megállt, már visszacsúszott. Az Istenbe kapcsolt életnek oly sok ellensége van! Környezetünk akarva-akaratlanul mélységesen hat ránkA környezet, melyneklevegőjétbelélegezzük, melynek házaiban lakunk, melynek éghajlatában élünk, a "szabadgondolkodás" világa. A szabadgondolkodás jó szólam, függetlenít az Igazságtól és felcserélhető a magam önzésének és kénye-kedvének "igazságával". Nagy lázadók, híres "szabadgondolkodók" megszállták a kisemberek tömegét és "szabadosság" felhői borultak ránk. A primitív varázslóból orvos lett, aki gondjaiba veszi a testet, - és mi más létezik? Az egészséges életvágy megnyitja a fürdőket, egyre kisebb méretű fürdőruhákkal, s miközbenagyoneszik-isszák magukat az emberek, tétlenül bágyadoz- nak a forró homokban, szemüket legeltetve búnalkalmak között. A szórakozás szükségessége tivornyákba, szertelenségekbe fullad, testünk-lelkünk ellen. A sport fontos testedzés, de a tömegek csak üldögélnek és álldogálnak a maréknyi, jól fizetett sportoló körül. A zsebekben pedig ott lapulnak a jegyek, a fogadások igazolására, mert nem érdekes úgy semmi, ha nem hazárdjátékkal kötjük össze. A tömegek céltalan, üzletnek, reklámnak, banknak kiszolgáltatott élete felett ott lebeg az örökös félelem, az ijedtség, a nyugtalanság réme,
