A Szív, 1964 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1964-08-01 / 8. szám
30 tározott, parancsoló lény, aki kötelességének tartotta, hogy létem belső zugaiba is bevilágítson. Úgy sejtem, hogy a látható és a láthatatlan világ közt fennálló éles különbség és lappangó feszültség titokzatos hatással volt gondolataimra, és kifejezett gondolataimon túl egész lényemre. Ez a hatás végtelenül fontosabb, mint azok, amelyek felismerhető nyomokat hagytak írásaimban. " "Mi történik a halottakkal?" Ez az állandóan kopogtató kérdés indítja el Gabriel Marcel másvilágra és Istenre vonatkozó eszmélődé- seit. Vallási ébredezés. Ha ma visszagondol és próbálja fellelni azokat a tényezőket, a- melyek a kedvezőtlen családi környezet ellenére ifjúsága vallási forrongását kiváltották és később is ébrentartották, akkor a következőket sorolja fel: "az erkölcsi lelkiismeret és a halál döbbenetes közös uralmának alávetett világban a megmásíthatatlanság érzése szállta meg; Svédország és Itália egyes tájai felejthetetlen élményeket hagytak a lelkében; a középiskola személytelen és embertelen kezelési módja ellen csak lázadni tudott; ehhez járult Bach zenéjének, később Giotto festményeinek egészen különös fontossága: lelki élete belőlük merített minden könyvnél dúsabb táplálékot. Ami Bachot illeti, "úgy hiszem, - jelenti ki -, hogy mindig ismertem és szerettem. .. Emlékszem, 16. évem felé jártam, amikor megvettem 60-80 Kantátát és hozzáláttam az olvasásukhoz. Tulajdonképpen a Passiójátékon és a Kantátákon keresztül lépett be hozzám a kereszténység. .. " Annak ellenére, hogy minden hittől és vallásgyakorlattól függetlenül nevelték, "nem emlékszem, hogy gyermekkoromban valaha is irigyeltem volna vallásoktatásban részesülő társaimat; igaz, hogy kis barátaim is nem-hívő családokból származtak. A középiskola padjain, - bejáró diák voltam -, felekezeti iskolákból jövő fiúk mellett ültem; de szinte biztos vagyok benne, hogy egy pillanatra sem vetődött fel bennem a kérdés, hogy miféle lelki táplálékot merítenek a vallásoktatásból; vagy még pontosabban, az volt a benyomásom, úgy hiszem, hogy szó sincs náluk ilyesfajta táplálékról. Nem állíthatom tehát, hogy gyermekkoromban ismertem a nél-
