A Szív, 1964 (50. évfolyam, 1-12. szám)

1964-08-01 / 8. szám

24

tehát érték; a hitetlenek számára azonban ez a kő, melyet az építők elvetettek, szegletkővé lett, s egyben a botlás kövévé és a botrány sziklájává... Ti azonban választottnemzetség, királyi papság, szent nemzet, tulajdonul lefoglalt nép vagytok, hogy annak dicsőségét hirdessétek, aki a sötétségből csodálatos világosságra hívott titeket. Ti, akik valaha nem voltatok nép, most Isten népe vagytok; akik azelőtt nem nyertetek irgalmat, most irgalomra találtatok". (1 Péter, 2,4-10.)

A keresztények "királyi papságának" lényege ez; visszavinni mindent Istenhez áldozati adományként; felajánlani önmagunkat és az általunk befejezett teremtést Istennek - Krisztus által, Krisztussal, Krisztusban. Az ember csak akkor király, ha pap is, vagyis ha Istenhez viszi vissza és neki ajánlja fel a teremtett dolgokat. Akeresz- tény lelki áldozata mindent magában foglal; a lélek mélyén, a lelkiismeretben kezdődik és az eucharisztikus áldozatban való részvétel által teljesedik be, amelyet a "szent nép" (plebs sancta) mutat be.

De a világiaknak részt kell venniök az Egyház apostoli és evangélizáló tevékenységében i s; "Az idő betelt; közel van Isten országa. Térjetek meg és higgyetek az üdvösség jóhírében". (Márk, 1,15.)

A bérmálás szentsége keni fel a hívőt az apostoli küldetésre; a Lélek adja neki az erőt és az ösztönzést, hogy hirdesse az Isten országát, hogy tanúságot tegyen Krisztusról. "Ti vagytok a világ világossága és a föld sava"; Krisztus szava minden kereszténynek szól, mindenki felelős a másikért a kapott adományok és lehetőségei szerint. Mindenekelőtt felelősek vagyunk azokért, akikkel együtt é- lünk, környezetünkért, családunk tagjaiért. Nemcsak életünk példájával, de hitvallással, hitünk megvédésével, mások felvilágosításával, nevelésével, jó könyvekkel, stb. is apostolkodhatunk.

Egészen sajátos hivatása van a szülőknek. Gyermekeikkel szemben(a házasság szentsége folytán) ők igazi tekintéllyel rendelkeznek, amely tekintély, mint mondottuk, a hierarchiát illeti meg. A keresztény családban valóságos "áthagyományozás", traditio folyik. A hitoktatással, a keresztény neveléssel a szülők az Egyház lelki anyaságát gyakorolják és új polgárokat nemzenek az Isten országának. Bizonyos körülmények között, amikor a hivatalos Egyház hithirdető tevékenysége korlátozva van, pl. a kommunista országokban, a szülők biztosítják a hit "áthagyományozását".

A keresztények tanúságtétele lehet magánjellegű és lehet hi-