A Szív, 1964 (50. évfolyam, 1-12. szám)

1964-07-01 / 7. szám

24

Nem az hat igazán, amit a nevelő mond, hanem az, amit tesz, amit életében megvalósít. Ez légkört teremt. A gyermek pedig nem elsősorban a reflexió által, hanem a légkörből veszi fel a hatásokat. Tételként állíthatjuk; a legmélyebb hatást a nevelő élete váltjaki, csak második helyen állnak tettei, s csak azután jön az, amit mond.

E feladat különös követelmények elé állítja a nevelőt. Minél jobban megvalósítja ezt az eszményt, annál könnyebbé teszi neveltje számára a serdülőkor válságát.

A serdülőkor krízisének főnehézsége a belső bizonytalanság; a gyermek már ismeri a világot és mégsem ismeri eléggé, önmaga szeretne lenni, de mégnem képes rá. Ebben van a serdülőkori lázadás gyökere. A gyermek fel akar szabadulni egy személyes kezdeményezésben, ugyanakkor azonban még tehetetlen. Valami hasonlót ta- lálunkaz otthon védettségével kapcsolatban is. Saját életteljességének tudatában érzi a gyermek, hogy önállóan kell akarnia és cselekednie, másrészről azonban felmerül benne az érzés, hogy így a szülők és anevelők akaratával kerül ellentétbe. Ha azonban a nevelők már kezdettől fogva nyugodt önállóságra vezetik a gyermeket, akkor nagyobb biztonsággal lép majd be a serdülőkori krízisbe és sokkal komolyabb valószínűséggel győzedelmeskedik majd benne. (Folytatjuk)

MIKOR JUT SZÓHOZ A JÓ IS.........?

Svájc három nagy vallásközössége, köztük a katolikus egyház vezetői is, értekezletre ültek össze, amelyen az ifjúságot veszélyeztető ponyvairodalom ijesztő terjedésének leküzdésére vonatkozólag hoztak határozatot. Ezzel kapcsolatban írja az egyik lap: "Emberölés, rablás, szekszuál is vétségek • ezek szerepelnek az esti lapok vivő címeiben, a mozik plakátjain. Vannak virágzó vállalatok, amelyek az ilyen kló a- kákból merítik pénzüket. Revolver, horogütés, könnyűvérű nők adják filmjeink, olcsó könyveink, képeslapjaink "ártatlan" kulisszáit. A bűntanyák érdekesebbek, mint a dómok, a nagyvárosi szennycsatornák látványosabbak, mint a parkok tavirózsái. Azt hihetnők, hogy mindez a szemét, amivel elárasztanak bennünket, csak a cipőnket piszkítja be,pedig már a szemünkre is ráragad és lelkünk pórusait tömi el... Holott nem igaz az, hogy társadalmunk csupa csirkefogóból, kitartóból és kitartottból állna. Kertjeinkben más és több is nő, mint mocsárvirág... Szeretnők mára jónak szenzációját, a rendezett munkáséletnek dicséretét is felfedezni, újságjainkban, filmjeinkben, könyveinkben. Mert ha így megy tovább, akkor a sátán aranyimádó bérencei viszik sírba a keresztény Nyugatot".