A Szív, 1964 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1964-07-01 / 7. szám
14 azt nem lehet megállapítani. Julis odaégetett valamit a konyhán, így hát valószínűleg ő volt... Első, második harangszó már megvolt. Nem sok híja aharmadik- nak sem. De ánglius még nincsen. A nép kezdett morgolódni, mint a közönség, aki megvette a jegyet, az előadás meg nem akar kezdődni, mintha a szegény angoloknak kutyakötelességük volna megjelenni a tekintetes falu színe előtt... Beharangoztak. Csalódva kullogott a nép a templomba. így aztán sokan olyanok is hallgattak szentmisét, akik az angolok nélkül ma aligha lettek volna itt. Hiába mindenből van valami haszna a jóistennek is... Már a vége felé járt a pap a prédikációnak, amikor nagy mozgolódás támadt. Senki sem figyelte már a papot, minden fej hátrafelé fordult. Szaláncziék tényleg jöttek... De hol vannak az angolok? Uram fia, ezeknek se sok eszük lehet - hát nem lőcsfalvi népviseletben vonultakbe atemplomba??! Apaphamar "Áment" tett a prédikáció végére. Bizony, annyira megzavarták szegény fejét, hogy még a misemondásba is belezavarodott néhányszor... Elvégezve a hálaadást nagy lámpaláz között indult a pap a plébániára. Már ott társalogtak a fogadóban a magyarrá vedlett ángliusok.. How do you do?... Lord Waterberry, Lady Waterberry... szálltak a bemutatkozás hangjai... De biz a társalgás úgy haladt, mint a parasztszekér a kátyus úton. Lord Waterberry állandóan azt kérdezte sógornőjétől; What is he saying? Végül is tolmács útján tologatták tovább a társalgás szüntelen elakadókerekét... Ifjabb Lord Waterberry kifejezte, hogy menynyire tetszett neki a templom, a nép, főleg a népi ének... Persze ez csak amolyan udvarias kiszólás volt, ami kiderült a későbbi vitából. Ugyanis az anglikán lord azt állította, hogy tulajdonképpen VIII. Henriknem vezette be az anglikán vallást, mint sokan hiszik, az már megvolt Angolországban mielőtt a pápa Ágostont odaküldte volna... Csak lappangott, mert a római vallás elnyomta... de Henrik aki szakított a pápával, a római vallás fejével, újra visszaállította az igazi katolikus vallást... A káplánban felágaskodott a vitatkozó kedv... Megjegyezte, persze tolmács útján, aki a Szalánczy asszony volt, hogy akkor a másik lord minek lett anglikánból római vallású, ha egyszer az anglikanizmus olyan szentül őskatolikus? - Erre a hangra a társalgás végleg elakadt s a lordkifejezte, hogy sajnálja szörnyen, de az idő már nagyonel- járt... Glad to be with you... s a távozás hímes mezejére léptek...
