A Szív, 1964 (50. évfolyam, 1-12. szám)

1964-07-01 / 7. szám

7

ben is szükségét érezzük a természetfeletti támogatásnak. Tovább folytatva elmúlt életünk vizsgálatát, jegyzéket készítünk mindazokról, akiket valamilyen módon megbántottunk, vagy megkárosítottunk akár becsületükben, akár egészségükben, vagy anyagiakban. Megint vigyáz - nunkkell arra, hogy ne eljárásunkat igyekezzünk igazolni azzal, hogy jogosnak tüntetjük fel magunk előtt eddigi viselkedésünket, s megérdemelteknek véljük az általunk okozott sértéseket, vagy károkat. Nagyon könnyű tévedésbe esnünk ezen a téren, s egy ilyen tévedés meggátolhat bennünket hibáink jóvátételében. Míg ha az ellenkező irányban megyünk túlzásba, és olyan kárt is j óváteszünk, amelyet talán jogosan okoztunk, abból csak jó származik magunk számára és másokra nézve is.

Fontoljuk meg most, hogy milyen módon nyújthatunk kárpótlást az illetőknek? Lehet, hogy ehhez elég, ha előttük alázatosan beismerjük viselkedésünk helytelenségét és bocsánatukat kérjük. Másokat kis ajándékkal, vagy fokozott szeretettel, figyelmességgel kárpótolhatunk. Ahol anyagi kárt okoztunk, felajánljuk az anyagi kártérítést is. Ha jóhímevében károsítottunk meg valakit, visszavonjuk rágalmainkat, vagy gyanús ítgatásainkat azok előtt, akik azt hallották, vagy ha igazat mondtunk, ezután az illető jótulajdonságairól beszélünk, s hibáikat mentegetjük ugyanazok előtt. Ha azonban valamely titkos hibánk feltárásával nagyobb kárt okoznánk akár magunknak, akár másvalakinek, akkor lemondhatunk a közvetlen kártalanításról, és közvetve tesszük jóvá hibánkat. így pl. akik házasságtörést követtek el, fokozott szeretettel és hűséggel tehetik ezt jóvá. Aki kötelességmulasztással, vagy hanyag munkával károsította meg munkaadóját, szorgalmasabb munkával, önkéntes szolgálatokkal kárpótolhatja gazdáját.

Ezt az önvizsgálatot, hibabeismerést és jóvátételt nemcsak múltunkra vonatkozólag tesszük meg, hanem állandó szokásként naponta elvégezzük, s így eleve meggátoljuk, hogy valami újabb hiba meggyökerezzék bennünk. Legalábbis minden este lelkiismeret- vizsgálatot végzünk az elmúlt napról, s elhatározásokat teszünk a következő napra vonatkozólag.

11. lépés: Ima és elmélkedés által napról-napra mindjobban elmélyítjük Istennel való tudatos kapcsolatunkat. Állandó imánk lesz Isten kegyelmének kérése, hogy ránk vonatkozó akaratát minél világosabban megismerjük és az O segítségével hűségesen teljesítsük. Az elmélkedésekhez felhasználhatjuk kedves imáinkat, szóról-szóra elgondolkoz-