A Szív, 1964 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1964-05-01 / 5. szám
4 mái<5, krisztusi életre nevelő kegyelmét. A Nyolc Boldogság a Szentlélek bennünk-lakása, belénkáradó kegyelmei által. A lelkileg szelíd ember a Szentlélek műve, az Isten lakóhelye. Erre az isteni biztonságra emel bennünket a szelídség erénye. A "Lázadó"-nak nincsen családja, nincsen hazája, nincsen otthona, nincsen közössége. Fegyelem nélkül él, nyugalom nélkül tengődik, nyugtalanságban vergődik. Meggyőződés nélkül teng-leng, élete üres, megkeseredett, megmérgezett. Terhe önmagának és mindenkinek maga körül. Nem épít, csak rombol. Nem ad, csak követel. Mindig elégedetlen. Remény és szeretet nélkül él. Hite semmiben sincsen. A szelíd-lelkűek belső békéje ismeretlen előtte. Krisztus szelídsége végtelen isteni erő. Szívére mutatva így szól hozzánk: Tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű. IDÉZETEK VI. PÁL PÁPA BETLEHEMI BESZÉDÉBŐL "Olyan történelmi órákat élünk, amikor Krisztus egyháza átéli mély és látható egységét. Ez az óra, amikor eleget tettünk Krisztus kívánságának: hogy mindnyájan egyek legyenek, amint te Atyám, énbennem és én tebenned, úgy ők is egyek legyenek bennünk és így elhigyje a világ, hogy te küldöttéi engem". "Be kell fejeznünk ökumenikus zsinatunkat, az együttélés, az akarat és a magatartás új módját kell megteremtenünk az egyház életében". "Szeretnénk a világ érdekében, a világ boldogulásáért és üdvéért dolgozni és hisszük, hogy az üdvösség, amelyet felajánlunk neki, szükséges a számára". "Amikor elhagyjuk Betlehemet, a tisztaságnak és nyugalomnak helyét, ahol 20 évszázada születettaz, akihez ma mint a béke fejedelméhez könyörgünk, kötelességünknek érezzük, hogy újból megújítsuk sürgető felhívásunkat az egyetemes béke érdekében az államfőkhöz és azokhoz, akik a népekért felelősséget viselnek". "A kormányoknak meg kell hallaniok a szívünkből feltörő kiáltást, folytassák erőfeszítéseiket, hogy biztosítsák az emberiségnek a békét, amelyre oly hőn áhítozik". "Hathatósabban működjenek együtt, hogy fenntartsák a békét és az igazságot, szabadon és igazságosan és testvéri szeretettel. Ez az ima az, amit egész zarándokutunkon nem szűntünk meg imádkozni”.
