A Szív, 1964 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1964-01-01 / 1-2. szám
15 Volt egy állandó irányító is, az űn, Gárda vezető, amelyet Blaskó Mária szerkesztett és küldött egész éven át az egyes gárdáknak. Tartalma: anyag az egyes gyűlésekre, énekek, játékok, versek, színdarabok. Megbecsülhetetlen kincs a vezetők számára. Kis szívek alakítása... Valamikor... akkor... egyik helyen, nem fontos, hogy hol, a Szívgárdaközpont kiküldöttje a mozgalomról beszélt és így a JézusSzí- ve tiszteletről is. Utána az egyik "tanerő" felsóhajtott: "Szép, szép mindez, de én már 25 éve tisztelem Szűz Máriát.. Öreg vagyok már ahhoz, hogy most átlovagoljak a Jézus Szíve tiszteletre". Inkább mosolyra indító ez a kijelentés, de komollyá válik, ha tudjuk, hogy voltak ilyen viták: Mi való inkább a kisgyermeknek, Jézus Szíve-e vagy a Mária-tisztelet? Az ilyen vita mintha el akarná választani az Isten Anyját saját Isteni Fiától. A Kálvárián haldokló Üdvözítő mondta: "íme a te Anyád... ime a te fiad. " Per Mariam ad Jesum: Mária által Jézushoz. Ez keresztény elv és Jézus Szívéhez is legjobban a Szent Szűz által juthatunk eh Ez volt a Szívgárda alapelve is. És éppen ezért volt beleépítve a Szívgárda- mozgalomba a Szűzanya tisztelete is. A Szívgárdisták feladata volt, hogy reggel elmondják a Szívszövetség (Imaapostolság) felajánló imáját, amelyben a nap minden imáját, munkáját, örömét és szenvedését felajánlják Jézus Szívének, de... a Boldogasszony Szívével egyesülve. E kötelesség alapja pedig az, hogy a Szívgárda tulajdonképpen a Szívszövetségnek (Imaapostolság- nak) volt gyermek tagozata. Ez a kettős tisztelet biztosította, hogy hetenkint ezt vagy azt az erényt gyakorolják a szívgárdisták, mert ez a heti parancs nem volt más, mint egy-egy jócselekedet kitűzése, amelyet a vezető megmagyarázott a szívgárda-gyűlésen. Természetesen, hogy mindezt gyermeknyelven mondta el a vezető: mesében, történetben, amit aztán követett a "vidám rész" is: az ének, játék és hasonlók.