A Szív, 1964 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1964-04-01 / 4. szám
27 uralmát az alkohol fölött. Ezután már szó sincs az önmérséklés lehetőségéről. Az első poharat szükségszerűen követi a második, harmadik. .. egészen a teljes lerészegedésig. A szervezet annyira követeli már az alkoholt, hogy a lerészegedés mind gyakoribbá válik, míg végül állandó igénye lesz, anélkül, hogy annak régebben élvezett hatásait tapasztalná. Gyötrelemmé válik számára az ivás, s mégsem tudja abbahagyni. Ha mégis megpróbálja, vagy rákényszerül egy ideig, az alkohol hiánya ugyanolyan pokoli gyötrelmeket okoz neki, mint az ivás. Az orvosok, elmegyógyászok, sőt még a papok, lelkészek is eredménytelenül próbálkoztak meg mindennel, s ezért az alkoholistát menthetetlennek ítélték. Ezt az ítéletet mondotta ki Bili orvosa is, miután ismételten kórházi kezelésben részesítette szerencsétlen betegjét - aki nem sokkal a halálos ítélet kimondása után mégis talpraállt és a mozgalom elindítójává lett. (A mozgalom sikere érdekében annak tagjai csak keresztnevüket használják, amire az Anonymous: "névtelen" szó is utal.) A lesújtó ítélet után néhány napra, miközben otthon, a konyhában iszogatott, jelentkezett az isteni kegyelem - de nem szárnyas angyal alakjában - hanem régi cimborája képében, akivel azelőtt együtt tivornyáztak. Bili legnagyobb meglepetésére azonban, a cimbora akit azelőtt sose látott józanon, most teljesen józan volt, és határozottan visszautasította a felkínált italt. Elmondta, hogyan került kapcsolatba egy vallásos csoporttal, amely Oxford csoportnak nevezte magát, s hogyan tett szert azokra az életelvekre, amelyek követése lehetővé tette számára a talpraállást. Ezek az elvek megkívánták, hogy elismerje az alkohollal szemben való tehetetlenségét, komoly önvizsgálatot végezzen, valakinek bizalmasan bevallja hibáit, jóvátegye a másoknak okozott károkat, önzetlenül segítsen másokon és végül, hogy ezeknek az elveknek követéséhez segítséget kérjen Istentől, ha hisz benne valamiképpen, ha pedig nem hisz Istenben, legalább feltételesen forduljon hozzá, hogy amennyiben egyáltalán létezik Isten, segítse meg őt. Amint lélekben készen állt erre, még mielőtt valamit is tett volna, érezte, hogy megszűnt a problémája, még csak nem is kívánta az italt, s most már hónapok óta teljesen józanul él. Bili először azt gondolta, hogy cimborája megbolondult. Nem tudta azonban elfelejteni amit hallott. Elhatározta, hogy ő is megpróbálkozik a vallással, mint gyógyszerrel. Elment egy protestáns templomban tartott misszióra. Ez azonban nem tartotta vissza attól, hogy utána még jobban le ne részegedjék. Három napon keresztül ittas volt. Mikor kissé kijózanodott, elhatározta, hogy mégis megpróbálja ő is alkalmazni barátja módszerét. Megint bement a