A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)
1963-02-01 / 2. szám
41 A CSŐD ALO- P. Béky Gellert S.J., Japán vagy a hit és ész dilemmája- 3. (Bef.)rész • Nem véletlen, hogy a 19. századnak éppen ez a három nagy kiemelkedő egyénisége nyomta rá a huszadik századra kitörölhetetlen pecsétjét: Marx-Nietzsche-Kierkegaard. Három különböző út, három megoldás. Melyik az igaz? Marx és Nietzsche milliók sírásójának bizonyult: testileg-lelkileg egyaránt. (Sartre, Camus és kollégái a pályát tévesztett titánokhoz hasonlítanak.) Kit választunk?! f Am térjünk vissza témánkhoz. Isten egészen más világba tartozik. Ezért nem lehet a megszokott mértékkel mérni Ot. Istent nem szabad az érzékek, laboratóriumi kísérletek, a mikroszkóp és távcső nyújtotta adatok mértékegységével megmérni. Egyszerűen azért nem,mert Isten nem anyag, amit látni, tapintani, mérni lehetne. Istent nem tudjuk a világmindenséggel lemérni. A panteizmus éppen ebben a hibában leledzik. Azonosítja a világot Istennel. Ez nem más, mint egy nagyon finom, palástolt optikai csalódás a szellem világában. De mivel Isten nagyobb az embernél is, az ember se jöhet számításba, mint az isteni, a természetfölötti mértékegysége. Sokan megkísérelték már az Istent, az istenit az emberi értelem, emberi szokások, törvények, birodalmak, az emberi lélektan, az emberi fantázia, egyszóval az emberi rövidlátás mértékével megmérni. A mitológia ennek a nagy vállalkozásnak múzeumi maradványa. Csak meg kell nézni közelebbről az Olimpusz isteneit, vagy a Capitolium pazar kiállítását: mindmegannyi emberszabású, csetlő-botló istenarc. Semmik, üres csillogás, hamis látszat, mondja róluk az Ószövetség. .. Még kevésbé lehet Istent az emberi értelem és képzelet egyre változó, szüntelenül csapongó mértékegységével mérni. Itt a német idealizmus papjaira gondolok, akik el akarták hitetni a világgal, hogy Isten nem egyéb gondolatnál (eine Idee). Hegel Istene nem Isten, hanem vérszegény agyrém. Kant Istene Isten ugyan, de nem a kinyilatkoztatás "élő" Istene. ß
