A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)

1963-11-01 / 11. szám

Hiszek,

hogtj

többet tudjak

Nemrég találkoztam egy fiatalemberrel. Meg kell vallani, jól forgott az esze, s a tudása sem volt megvetendő. Nem merném azt mondani róla, hogy hitetlen volt, de azt sem merném állítani, hogy a hite buzogott. Szerette még vallásosságának gyermekkori emlékeit, nem tudott elszakadni hitének szépségétől, de azért nem merte rábízni életét. Nem is tagadta végül nehézségeit és bizalmatlanságát, s nem csekély gúnnyal jegyezte meg:

"Könnyű a gyerekeknek meg az asszonyoknak. Azok keveset tudnak, nem gondolkoznak, tehát könnyebben hisznek. De egy férfinak, aki gondolkozik és tud, annak hinni oly nehéz... "

Nem ildomos, hogy egy ilyen megfontolatlan fiatalemberrel, akiben épp csak hogy pirkad valami tudás, aki azt hiszi, hogy ő már valóban tud, egybevessük egy olyan egyéniségnek a szavát, akinek tudását 1500 év igazolta, s aki maga is 30 éven át bejárta az igazság, szépség, jóság tövises útját. Szent Ágoston a neve, a világ egyik legkiválóbb gondolkozója, az igazságnak egyik legszomjasabb keresője, Ő írja egyik művében: "Hiszek, hogy többet tudjak.,. "

Kinek van igaza?

Felmegyek a hegy tetejére, hogy többet lássak. Két szemmel ellátok tiszta időben vagy 30-40 kilométerre. Ha előveszem a tudomány vívmányát, a távcsövet, még többet látok. 4-5 kilométerre állatokat, embereket tudok megfigyelni, egy-két kilométerre szinte a fák nemét is meg tudom határozni. De mi van a látóhatáron túl, amelyet lezár az erdő, beföd a kékes köd, azt nem tudom, mert már nem látom. Amit tudok róla, hitből tudom: azok mondták el, akik arra jártak, hogy csinos falvak fekszenek ottan, csodaszép tó pihen az erdő mélyén, s a térkép - bizonyára okos és megbízható emberek készítették - vasutat, mély völgyet, patakot is jelez.

Egészen röviden: még a mindennapi életben is, hogy