A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)

1963-10-01 / 10. szám

29 MISSZIÓS IMASZÁNDÉK A bennszülött G papságért A "SzentPéter Műve" szervezetről áll, amit a mustármagról olva­sunk. Ez a legkisebb a magvak közt, de ha elvetik, megnő, fává lesz és terebélyes ágakat ereszt ( vö. Mk. 4, 31-32). A "Szent Péter Mu'" is szerény kezdetből nőtt ki. A XIX. század vége felé két buzgó lé­lek, Stephanie Bigard és leánya, Johanna alapította Franciaország­ban. Mindketten résztvevő szívvel gondoltak azokra a japán if jakra, akik papságra vágyódtak, de anyagiak hiányában nem vehették fel őket a papnevelő intézetekbe. A két buzgó hölgy ezek érdekében kezdett imához és munkához, és apostoli lélekkel másokat is erre biztattak. Buzgólkodásukra terjedt el aztán Franciaországban és más országok­ban is a Szervezet. Nem minden kortársuk értette meg a Mű szükséges voltát; a gyar­matosítás virágkorát élte s ennek elképzelésében a missziókat is csak amolyan vallási gyarmatbirodalomnak nézték a politikai gyar­mat területén. Az effajta gondolkodásmód nem állt a bennszülött hi­erarchia pártján. A pápák viszont mindjárt kezdetben élesen meglátták a Szervezet jelentőségét és súlyát a bennszülött papság nevelésében s XIII. Leó, XV. Benedek és XI. Pius jóváhagyták, dicsérték s a hívek fokozott figyelmébe ajánlották a munkába lendült Szervezetet és a Pápai Misz- sziósművek sorába iktatták a Hitterjesztés és a Szent Gyermekség Műve mellé (1920). "Szent Péter Műve" a bennszülött papság jó kiképzéséről gondos­kodik a missziós területeken - s ez korunk egyik legégetőbben fontos missziós szükséglete. Ma már világos ugyanis, hogy a missziós prob­lémát abban az arányban lehet csak megoldani, amilyenben a benn­szülött papság kérdését. A Mű pedig a már szemináriumokban élő papnövendékeket támogatja s ugyanakkor új papnevelő intézetek léte­sítésére törekszik, hogy minél nagyobb számban tegye lehetővé a bennszülött papok nevelését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom