A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)
1963-10-01 / 10. szám
25 P. Baják Mihály S.J. Akikről itt szó esik, a XX. században hatoltak be a titokzatos Ti- betbe, és nagy nehézségek árán, sőt életük veszélyeztetésével iparkodtak utat törni Isten országának. Nem egy közülük, így az elzászi származású Nussbaum atya, életével fizetett hősi vállalkozásáért. Tibet területre nézve mintegy négyszerese Franciaországnak. Nagy részét átlag 4000 m magas fennsík alkotja, melyen további 2-3 ezer m magas hegyláncok vonulnak át. Éghajlata rendkívül zord; télen sokszor 30 fok alá is süllyed a hőmérséklet. A mongol bennszülöttek ilyenkor arcukat vastag zsírréteggel vagy szövettel védik a fagyás ellen. Csak a völgyekben van némi földművelés; főleg árpát termelnek; állattenyésztéssel is foglalkoznak. Jellegzetes háziállatjuk a jak: hosszúszőrű, bivalyszerű állat. Ez a teherhordójuk; ez látja el őket tejjel és hússal. A lakók vallása a buddhizmus, sok helyi babonával keverve. Föltűnően nagy szerzeteseiknek: a lámáknak a száma. Ezek közt vannak egyenes, tiszta, vallásos lelkek; de jelentős részük éppoly tudatlan, babonás, mint a többi bennszülött. Sióval: Tibet mindenképp nehéz és kemény talaj az Evangélium részére. Az Egyház nem feledkezett meg erről a hálátlan talajról sem. Ha Tibet belsejébe ritkán bírt is egy-két hithirdető behatolni: a keleti részén, a "kínai Tibetben", ahol a fennsík lefelé kezd lejteni, létesített missziós állomásokat, hogy aztán onnan, ha majd alkalom a- dódik, tovább vihesse az igaz hit világosságát. Ebben a "kínai Tibetben" a XIX. század vége felé kezdtek a hithirdetők itt is, ott is megtelepedni. 1910-ben a pápa fölállította a Kien-csangi apostoli helytartóságot; élére a francia származású de Guébriant püspök került. Vezetése alatt a párizsi missziós társaság emberei működtek. 1931-ben a Mekong völgyében fekvő Wei-hsi-i misszió élére P. Nussbaum került, aki akkor már 23 éve dolgozott “TIBETI LJH—TÖRÖK
