A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)

1963-07-01 / 7. szám

37

P. Szabó Ferenc S.J.

AZ EGYHÁZ: KRISZTUS TESTE

Azóta, hogy a Szentatya 1959 január 25-én nyilvánosságra hozta szándékát az egyetemes zsinattal kapcsolatban, érezhető pezsgés indult meg az Egyház életében. De a világ szeme is Róma felé vigyáz most.

XXIII. János pápa, saját bevallása szerint, valami "felsőbb sugallatra" határozta el a zsinat összehívását. "A zsinat eszméje nem hosszú megfontolások gyümölcse, mondotta az olasz Actio Catholica vezetőinek, hanem egy közelgő tavasz váratlanul kifeslett virága. " A Szentatya szándéka szerint a zsinat olyan hangakar lenni, amely visszhangot kelt az egész Egyházban, buzdítás az evangéliumi életre. Belső megújulást céloz, hogy a keresztények tanúságot tegyenek a világ előtt Krisztusról, hogy olyannak mutassák meg az Egyházat életükön keresztül, amilyennek Alapítója akarta. Teljes ragyogásában kell megmutatnunk Krisztus szeplő nélküli Jegyesét.

A II. Vatikáni Zsinat gyújtópontjában az Egyház titka áll, az Egyház, amely az I. Vatikáni Zsinat megfogalmazása szerint "felmagasodó nagy Jel a nemzetek között, mely mindazokat hívja, akik még nem hisznek". Jel, amely Krisztus jelenlétét hirdeti a földön, jel, amely kegyelmet közvetít: Krisztus Teste, Krisztus

Szentsége. Elmélkedjünk most e nagy titokról.

I. Krisztus Teste.

"És az ige testté lett, és miköztünk lakozék". Hitünk központi titka a Megtestesülés. Jézus felvette az emberi testet; asszonytól lett, ahogy Szent Pál mondja (Galaták 4,4), Dávid nemzetségéből származott (Róm. 9,5), vagyis beállt az emberi fejlődés folyamába. Isten Fia emberré lett, az örök Ige úgy jelent meg közöttünk, mint a Föld gyümölcse. A Természetfeletti maga is hús és vér. S azóta, hogy Jézus "testben jött el" (1 Ján. 4,2), nincs más út Istenhez, mint Jézus Krisztus. "Benne rejlik testileg az Istenség egész teljessége". (Kol.2,9.)