A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)

1963-04-01 / 4. szám

43

LEVELEK A PALYAVALASZTASRÓL 3.

1963, márc. 10.

Kedves Barátom!

NEM CSODÁLOM, hogy kérdések merültekfel benned előző levelemmel kapcsolatban. Ahivatás problémáját nem is lehet egy levélben elintézni. Jogos tehát a megjegyzés; "Azt értem, hogy minden pálya keserves foglalkozás, ha nem hivatásból végzem.

Az is világos, hogy amihez hivatásom van, az menni fog. De pontosan azt szeretném tudni, mihez van hivatásom?"

Próbáljunk most erre a kérdésre válaszolni.

MENDENEKELŐTT jó lesz tisztázni, hogy a hivatást nem kell valami misztikus jelenségnek felfogni. Ha valaki addig várna a pálya- választással, amíjg valami titokzatos hang megsúgja, mit kell tennie, vagyamig egy csodálatos álom megoldja a kérdést, akkor alighanem előbb kerülne nyugdíjba, mint munkába... Isten nemcsak azért teremtette a fejünket, hogy legyen min hordani a kalapot, hanem azért is, hogy gondolkozzunk. És gondolkozva megtaláljuk a hivatásunkat is.

HÁROM LÉNYEGES ÖSSZETEVŐT lehet megkülönböztetni abban a sokszínű^ sokrétiT valamiben, amit hivatásnak nevezünk.

Az első a kedv, vonzódás. Érdekes és szép vonása ennek a mi világunknak, hogy az emberek más és más feladatban látnak vonzó szépséget, fantáziát, vagy ahogy fiatal körökben mondják; poént. Ami nekem mond valamit, az a másik embert teljesen hidegen hagyja. Vagyis ahhoz, hogy valamit igazán hivatásomnak mondhassak, kell, hogy személyesen közöm legyen hozzá. Egy ember, aki saját világá-