A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)

1963-03-01 / 3. szám

9 s élete folyamán fokozatosan kell rendetlen hajlamainak feláldozását végbevinnie. Más szóval: a keresztény nem élhet a hús és vér kí­vánságainak, hanem szünet nélkül meg kell tagadnia magát és ren­dezetlen kívánságait. A keresztség mindenkire az áldozat és ön­megtagadás súlyos kötelezettségét rója. Az Általános’ Zsinat, mint egy óriás harang szava, szólítja a ka­tolikusokat és hívja állandóan az erkölcsi megújulásra, életük meg- jobbítására: a megtérésre. Bárcsak meghallaná ma mindenki az O szavát: Ne keményítsétek meg szíveteket! A FÁJDALMAS ANYÁHOZ Nagyon szenvedsz. De fájdalmadban is szépséges és összeszedett vagy. Ki­nek közülünk olyan nemesen nyugodt a keze, olyan gyöngéd még a leggyöt« rőbb kínban is ? Mintha még most is a szíved alatt hordoznád a kereszten El­vérzőt. Vagy talán érzed a szíved mé­lyén, Te egyszerű teremtés, hogy a Golgota eme kilencedik órájában má­sodszor hozod Őt világra a Titokzatos Test, az Egyház alakjában? Mi, mai emberek, nem tudunk szépen és türelmesen szenvedni. Ke­zünk az idegességtől nyugtalan. Térdreesünk a kereszt előtt és úgy rí. mánkodunk, hogy szálljon már le róla az Isten és szabadítson meg ben- nünket gyötrelmeinktől. Arról tudni sem akarunk, hogy Isten a szenvedést üdvösségünkre adta. Te azonban mindezt tudod, Mária. Látod, milyen nehézkes a mi felfogásunk...! • A fiam még most sem jött meg Oroszországból... - Két fiam idegen földben nyugszik... • A gyermekem megfagyott menekülés közben... - Apámat megölték... - Lányom baleset áldozata lett... - Megcsal a fele­ségem... - Rettenetesen egyedül vagyok... Elhagyatottaknak és kiszolgáltatottaknak érezzük magunkat. Asszony a kereszt tövében, hallasz minket?OIyancsöndesés szép vagy fájdalmas önátadásódbanI 0, bárcsak olyanok lehetnénk mint Tel Vedd bajainkat gyöngéd kezeidbe. Úgy tűnik, hogy gyötrelmeinknek kezeidben át kell változniok Krisztus szenvedésévé. Mert csak így válhat húsvéti Allelújává.

Next

/
Oldalképek
Tartalom