A Szív, 1961 (47. évfolyam, 2-9. szám)
1961-09-01 / 9. szám
30 Ai tó. Az ajtó válaszfal, mely elzár a külvilágtól, akkor, mikor az neked tetszik. Néha zárd be az ajtót, különösen ha el keli hagynod a szobádat. Ne a tolvajoktól félj. A kíváncsiaktól. Szemük véglglegeli szobádat. Elrabolják a színt és fényt, a derűs harmóniát, az egyénit és csak a tiedet, amit magadnak alkottál. De ne légy önző. Nyisd meg ajtódat, mert megérdemlik sokan, hogy ajtót nyiss. Semmi értéket nincs jogod elzárni ajtóval. Az ajtó mindig az életet és lelket idézi: telkeden kell ajtó és kell kulcs, amivel elzárkózol, de az ajtó titka éppen abban van, hogy kinyitható. Nyisd ki hát az ajtót, ha van mit adnod; szobád és lelked ajtaját,mert ez a szó,annyit is jelent, mint megfontolt és komoly szeretet. Asztal. Valahol a szobád egy helyén legyen asztalod és ez az asztal ne legyen poros.de kopott lehet, ott a széked előtt, ahol dolgozni szoktál. Ez a szó, asztal, körülbelül annyit jelent, mint: munka. Aki nem dolgozik, annak nincs joga semmiféle asztalhoz, ebédlő- asztalhoz sem. Szobád egyik leglényegesebb bútora az asztal; életed értéke is ez: munka. Szék. Ez a szó,szék, körülbelül annyit jelent, mint megfőntoltság. Aki nem ül le soha gondolkozni, az nem komoly ember és ne bízzék benne senki. Aki mindig csatangol és mindig újat hajszol, az o- lyan, mint egy könnyű film, elég egyszer megnézni és nem kell többé. Te csak ülj le szépen asztalod elé. Munkádban van szünet, szórakozzál, de néha ne legyen semmi előtted. Hunyd le félig a szemed és gondolkozzál.
